Ovisvilág

Jusztina vagyok, az Ovisvilág tanácsadója. 30 éves óvónői tapasztalattal a hátam mögött szándékom, hogy használható, gyakorlati ötletekkel segítsem és megkönnyítsem a gyermeknevelésed. Ovisvilág


----------------------------
----------------------------

Szeretnéd,hogy óvodás gyermeked érthetően, okosan tanuljon meg beszélni?

Bátran tudjon kérdezni, élményeit szavakba önteni?
Jelentkezz és megtudhatod a
Hogyan legyek büszke szülő sorozatomból,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?
:
:


Beszédfejlesztő mini sorozat
Antispam:adataid nem adjuk ki senkinek, bármikor egy kattintással leiratkozhatsz.
------------------

Feedek

Gyermeknevelésről: ”Most csak veled játszom!” 2. rész

2009.07.10. 10:09 - ovisvilág

Címkék: gyermeknevelés érzelmi túltelítettség mennyit legyünk a gyerekekkel játék gyerekekkel

Egy alkalommal azt kérdezte tőlem valaki, hogy mennyit szükséges kisgyermekével otthon foglalkozni, amikor csak kizárólag vele törődik. Először meglepett a kérdés! Aztán gondolkodni kezdtem rajta és már nem is tartottam olyan meglepőnek. Ma, amikor beosztjuk, beosztják időnket, rohanva élünk, dolgozunk, esetenként alig jut időnk a családra, gyerekekre, magunkra…amikor annyi stressz ér, rajtunk kívül álló okok miatt idegeskedünk, nő körülöttünk a bizonytalanság - válság van”- harsogják naponta a fülünkbe .. és amikor estére már energiafogyottan, fáradtan ülünk le, bizony jogos lehet a kérdés!

 

Mikor és mennyit legyünk együtt apróságunkkal? Talán szerencsésebbek azok az édesanyák, akik velük lehetnek egész nap? A gondozási teendők, főzés, mosás, háztartás mellett még családanyaként, lelkitársként is helyt kell állni. Jó lenne nemcsak az otthoni, a gyermeknevelési gondokkal megbirkózni, hanem kicsit elmenni valahová, csak önmagunkkal foglalkozni, vagy barátainkkal kicsit kikapcsolódni, lazítani. Valami mégis azt diktálja, hogy anyaként, társként, háziasszonyként minden energiánkat beleadjuk az otthoni élet jobbá tételébe. Így kicsink fejlődésével foglalkozva valóban felmerülhet ez a kérdés.

 

Mindezek tudatában mégis azt válaszoltam a fiatal anyukának, hogy amennyit csak tud, annyit foglalkozzon gyermekével. Mert amilyen igényt kialakítunk, kifejlesztünk bennük, annyira fogják várni a velük való foglalkozást. Ezalatt a közös játszást, programokat, rajzolgatást, gyurmázást, képeskönyv nézegetést és ezernyi olyan tevékenységet  értek, ami elősegíti  minden téren, érzelmileg, értelmileg a gyermeki fejlődést.

 

Van, amikor a szülők ”túl sokat adnak” /játszóház, nyelvóra, külön torna, néptánc, stb./, túlzott ingerhatások érik a kicsit, siettetik, sürgetik fejlődését. Talán számára túl bonyolult, tömény ismeretekkel, élményekkel szembesítik és kialakulhat az ún. értelmi, érzelmi túltelítettség, azaz képtelen érdeklődést mutatni újszerű dolgok iránt és leblokkolhat emiatt.

Ennek ellenkezője az ún. ”hiányhatás”, amikor a kicsi gyerek nem kapja meg sem érzelmileg, sem értelmileg az életkorának megfelelő ismereteket, érzelmeket, törődést, lehetőséget arra, hogy mindennap valami újat tanuljon a felnőttektől.

A legtöbb szülő azonban - jól ismerve saját csemetéjét - megtalálja a kettő közötti egészséges mértéket és egyéni lehetőségeket teremt a fejlődéshez. Naponként is igényli minden kisgyerek, hogy anya, apa csak vele foglalkozzon, ennek időtartama változó. Lehet tartalmasan eltöltött 2o perc vagy 2 óra is!

Az a fontos, hogy az 1- 2- 3 vagy 5- 6- 7 éves gyerekek játékokba építve, játékosan jussanak új, számukra fejlesztő hatású ismeretekhez, tapasztalatokhoz, szülőkkel eltöltött élményekhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt Jelentkezhetsz a Hogyan legyek büszke szülő? ingyenes mini sorozatra amiből megtudhatod,hogy: 
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását?
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?

:
:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ovisvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr91237900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kryszti 2009.07.12. 12:22:55

Nagyon jó, hogy írsz az ún. túltelítettségről. Talán sokszor megfeledkezünk erről a jelenségről.
Emlékszem az egyik unokaöcsémnél alakult ez ki. Hiperaktív gyerek volt. Sokak tanácsára a szülei egyre több helyre vitték, hogy ne legyen annyira aktív. A gyermeket rengeteg inger érte, és egyre kezelhetetlenebb lett. Szerencsére aztán egy pszichológus ismerősünk éppen az ellenkezőjét javasolta, tehát hogy csökkentsék a programok mennyiségét, míg a rendszeres úszást folytassák. Az unokaöcsém hónapról hónapra egyre kiegyensúlyozottabb gyerek lett.
süti beállítások módosítása