Ovisvilág

Jusztina vagyok, az Ovisvilág tanácsadója. 30 éves óvónői tapasztalattal a hátam mögött szándékom, hogy használható, gyakorlati ötletekkel segítsem és megkönnyítsem a gyermeknevelésed. Ovisvilág


----------------------------
----------------------------

Szeretnéd,hogy óvodás gyermeked érthetően, okosan tanuljon meg beszélni?

Bátran tudjon kérdezni, élményeit szavakba önteni?
Jelentkezz és megtudhatod a
Hogyan legyek büszke szülő sorozatomból,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?
:
:


Beszédfejlesztő mini sorozat
Antispam:adataid nem adjuk ki senkinek, bármikor egy kattintással leiratkozhatsz.
------------------

Feedek

”Védjük meg őket a rossztól!?” 1. rész

2009.09.16. 09:17 - ovisvilág

Címkék: gyermek óvoda gyermeknevelés óvodás személyiségfejlődés gyerekek fejlődése család szerepe tanácsok szülőknek gyerekek fejlesztése

Napjainkban gyakran megfogalmazódik a felnőttekben, hogy a kisgyerekek mennyi negatív hatásnak vannak kitéve. Olyan probléma ez, ami foglalkoztatja a szülőket, pedagógusokat egyaránt. Ha kicsit elmélyedünk ebben, bizony ráeszmélünk, hogy sok gond forrása lehet nevelésük során a környezeti hatások milyensége. Egy 3-7 éves kisgyerek fejlődésében a leglényegesebb környezet; a család, az óvoda, a külvilág. Sok vizsgálat, kutatás eredményeiből ismert, hogy a személyi /társadalmi/ környezet /a család/ gyakorolja az első, legnagyobb hatást- a családi modell meghatározó! Emellett a tárgyi, természeti környezet bír nagy jelentőséggel ebben a korban- ami körülveszi a gyermeket mindennapjai során ahonnan tapasztalatokat, élményeket szerez, gyűjt. A negatív élményeket, benyomásokat is! Mert azok is befolyást gyakorolnak egyéni személyiségfejlődésükre, magatartásuk alakulására, társaskapcsolataikra, énképük alakulására, későbbi életvitelükre.

Az óvodáskorú gyerekek nagy változáson mennek át fizikailag, értelmileg, érzelmileg néhány év alatt. A már meglévő készségek, képességeik továbbfejlődnek és újakat is fejlesztenek. A legintenzívebb ebben az életszakaszban az érzelmi fejlődés. Ezért fontos pozitív érzelmekkel erősíteni őket kétségeik, félelmeik, bizonytalanságaik során. És ezért lenne jó, ha ebben az életkorban minimálisra tudnánk csökkenteni a feléjük irányuló NEGATÍV hatásokat!  A durva beszédmodortól az értékek nélküli felnőtt megnyilvánulásokig, az érzelmi eltávolodástól a velük való odafigyelést, türelmet, időt, energiát igénylő kommunikáció hiányig, a bizonytalanságot, érzelmi labilitást okozó, esetleg megoldatlan konfliktushelyzetekig. Természetesen minden külvilágból érkező negatívumot nem tudunk ”kizárni” sem szülőként, sem pedagógusként gyermekeink óvása érdekében. De igazi, értelmes szeretettel figyelni rájuk, meghallani, megérezni és észrevenni gondjaikat tudjuk!

Folyt. köv.

Jusztina

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt Jelentkezhetsz a Hogyan legyek büszke szülő? ingyenes mini sorozatra amiből megtudhatod,hogy: 
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását?
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?

:
:

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://ovisvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr951385610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Pénzpedagógus · http://www.eznemjatek.com 2009.09.16. 11:35:57

Csak csatlakozni tudok az előttem szólóhoz.

Azt azonban szeretném megjegyezni, hogy tapasztalataim szerint legalább ennyire káros, ha egy szülő átesik a ló túlsó oldalára, és gyakorlatilag már mindentől óvni akarja a gyerekét. Teljesen igaz, hogy éppen az érzelmi bizonytalanság miatt kell egy bizonyos "védettség" a gyereknek, de a negatív élmények, a konfliktusokkal szembesülések legalább annyit tanítanak a gyereknek az életről, legalább annyit alakítanak a személyiségén, mint a "burok", amit ezek a szülők a gyerek köré építenek.

Tudom, mert látom a legkisebb gyerekem ovis csoportjában az egyik kislányon, akit anyukája néha csak egy-egy órára visz oviba, nehogy a többiek valami olyat mondjanak neki, amit az anyuka már sérelmesnek ítél... Az óvónőt rendszeresen fölülbírálja, hogy nem foglalkozik "megfelelően" és egyénileg a gyerekével, és hogy az óvodai kirándulásra (erdei sétára) nem kísérhette el a kislányt a fél család... (Tegyem hozzá, ezt az egy anyukát leszámítva minden szülő szerint kivételesen hozzáértő, gyerekszerető, és majd 30 év szakmai tapasztalattal rendelkező óvónőről beszélek!)

Valahogy az az érzésem, hogy az anyukának borzasztóan nehéz elengedni a gyereket, és esze ágában sincs segíteni a gyerek fokozatos leválását, önállósodását. Ő ugyanis már az ovit is a negatív környezeti hatások közé sorolta, már attól is meg akarja védeni... Hogy fog így ez a gyerek szocializálódni? Minden új helyzettől, apró problémától meg fog ijedni? Mindig az anyukájához fog futni, és az ő szoknyáján fog ülni, míg él?

Szóval, szép a negatív hatásoktól mentes gyerekkor, de jól gondoljuk végig, mit tartunk negatív hatásnak!!!

Üdv:

:) Csilla :)

msipicurka 2009.09.16. 19:42:47

Szeretném megragadni az alkalmat hogy segítséget kérjek olyan emberektől akik vagy átélték már ezt ,vagy éppen benne vannak .Az ovodáról van szó. tavaj év vége fele beleerőszakolták az ételt és azóta órdítva és reggeli hasmennéseel indul a nap.EGÉSZ NYÁRON NEM VOLT SEMMI BAJ A GYERMEKKEL NEM BALHÉZOTT ÉS ........
Most elkezdődött megint ,az álandó vita és nagyon félek hogy a gyermekemnek valami lelki sérülése lessz ,vagy van is már.Szóval ha valaki ebben a helyzetben tudna segíteni hogy hogyan kezelljem a dolgot.Ha valaki tud segíteni akkor az alábbi e-mail címen tudunk levelezni: cumisuveg10@freemail.hu
Előre is köszönöm egy agódó anyuka!

ovisvilág 2009.09.18. 19:00:30

@emese01: Kedves Emese! Válaszoltam emailben.

ovisvilág 2009.09.18. 19:04:45

@Süni:
Kedves Csilla!
Köszönöm, hogy reagáltál írásomra és teljesen egyetértek véleményeddel! Valóban végig kell mindig gondolni, hogy mit tartunk olyan negatív hatásnak, ami káros, sőt kóros lehet gyermekeink fejlődő személyiségére. Az általad említett példa valóban jelen van ma - 38 év óvónői tapasztalatom szerint is- és egyre gyakoribb szülői magatartás ez a túlvédő, túlóvó érzelmi hozzáállás; az indokolatlanul túlzott féltés, kényeztetés. Ártó jellege nagy, tényleg- számos estben találkozom magam is ezzel! A gyerekek, kiket így ”burkolnak” körbe a valós élet elől, általában nehezebben illeszkednek be társaik közé, érzelmi életük az otthonon kívül labilissá válik, teljesítményüket is befolyásolhatja a belső szorongás, feszültség, figyelem.
A 3- 7 évesek életszakasza a csúcs- félelmek időszaka is, ezért minden érzelmük intenzívebb és a külső hatások, benyomások erőssé válnak bennük. Blogomban főleg azokra a tőlünk, felnőttektől függő hatásokra utaltam, melyek ”kivédhetőek” és feleslegesek, mint pl.: a családi konfliktusok a gyerek előtt, az elhanyagoló nevelési módok, a túl sok tv előtt ülő program, a közös beszélgetések, információcsere, az értő figyelem, odafigyelés hiánya.

Azzal is egyetértek viszont, hogy a ”reális negatívumokra” is szüksége van egy kisgyereknek - tanulja meg késleltetni vágyait, ne ő irányítsa a családot, kapjon olyan szülői szabályokat, melyek korának megfelelőek és képessé váljon azokat betartani, leendő közösségében legyen képes az osztozkodásra, az együttélésre és fogadja el más felnőttek irányítását is… és sorolhatnám sokáig!
Mégegyszer köszönöm véleményed, mely megerősítette mondandómat, üdvözöllek: Jusztina