”Szálljon erre a házra az Isten áldása,
mint pünkösdi harmat a piros rózsára.”
A tavaszi ünnepkör egyik legszebbike pünkösd vasárnapja és hétfője. Vallási eredetű - a keresztény egyház születésnapja - és a kiteljesedő kivirágzó tavasz ünnepe is; a bazsarózsát nyitogató, orgona és akácfavirág illatú kikelet!
Néphagyományaink szerint e két napon a falusi közösségek népi versenyjátékokat, /gerendahordás, hordóemelés, lovaglás/ tréfás viadalokat rendeztek saját örömükre és így versengtek a pünkösdi király címért a legények. Megválasztották párját, a pünkösdi királynét is, és tréfásan ”összeházasították” őket egy esztendőre.
Az Alföldön általában lányok voltak a főszereplők, az ő pünkösdölőjüket mivanma vagy mavagyon járásnak nevezték el. Lakodalmas menet mintájára felvonultak a lányok zöldágakkal és a vőlegény is lány volt. Megálltak egy-egy háznál és tréfásan ”adományt” kértek jókívánságaikért.
Más vidékeken pl. Székelyföldön ”hesspávázók,” 10-12 éves gyerekek jártak körbe lakhelyükön Pünkösd első napján, az élen egy nagyobb fiúval és lánnyal- ők voltak a király és királyné. Utánuk következtek a ”nyoszolyólányok” és a ludak Az utat végig énekelték, köztük a hesspávázó énekükkel.
Hess páva, hess páva,
királyné pávája.
Ha én páva volnék,
jó reggel felkelnék.
Boldog ünnepeket kívántak és édességet, aprópénzt fogadtak el az emberektől.
Ezekre a szép hagyományokra alapozva óvodánkban az iskolába készülő legnagyobb gyerekekkelminden évben, hagyományosan eljátszunk egy pünkösdi játékot. Ez egyben évzáró és ballagó ünnepség is. Így búcsúznak el az óvodától ”kirepülő kis fecskéink”, a nagycsoportosok. Az évek során - a szülők segítségével a kislányoknak piros mellényt varrattunk, szalagos kalapokat készítettünk és mindig virágos pártát kreálunk király és a királyné számára, valamint négy botra tűzött fehér terítőből a baldachint is biztosítjuk a ”koronázó” kislányoknak. Ünnepségünket mindig az óvoda zöld udvarán tartjuk és meghívjuk a szülőket.
.jpg)
Pünkösdi játék
Két fiú zöldágból font ”kaput” tart a többiek kézfogással párosan átbújnak alatta és közösen éneklik a Bújj, bújj zöldág, zöld levelecske c. gyermekdalt. Köralakítás után
- 1. gyerek kiáll középre:
”Szép jó napot kívánok Pünkösd jeles napján!
Szabad- e bejönni? Szabad- e pünkösdölni?”
- Lányok ”egy csokorba” futnak és kérdezik:
”Mi van ma, mi van ma?”
- Fiúk szintén egy helyre szaladnak szemben a lányokkal és felelnek:
”Piros pünkösd napja, holnap lesz, holnap lesz a második napja.”
- Lányok szólnak:
”Legények, a pünkösdi rózsát jól meggondozzátok, kalapotok mellett el ne hervasszátok!”
- Mindenki keres magának párt mondókázva:
”1, 2, 3, nincsen nekem párom,
fogadjunk egy icce borba
hogy ez tizenhárom”
- Párválasztás után :
”A pünkösdi rózsa kihajlott az útra.
Én édesem, én kedvesem szakíts egyet róla.
Egyet szakasztottam, el is hervasztottam,
tejbe- vajba fürösztöttem, hóba szalasztottam.”
népdalra táncos mozgás /forgás, dobbantás párosan/
- Lányok kifordulnak a körtáncból és ujjukkal figyelmeztetik a fiúkat.
”András pajtás, bokrétás! Jól megfogd lovadnak száját, zabláját,
ne tipossa- tapossa a pünkösdi rózsát!”
- Fiúk beállnak a lányok mellé.
”Zöld a kökény, majd megkékül
most vagyok szerető nélkül!”
- 2. gyerek:
”Legények, válasszunk magunk közül királyt!”
- 3. gyerek:
”Az legyen a király, aki a legügyesebb, legerősebb!”
- Lányok kérdezik a fiúkat:
”Mit ettél ma?- sós kenyeret!”
”Mit ittál ma- hideg vizet.”
”Min állsz?- cserépen.”
”Min lebegsz?- levélen.”
”Nézz az égre!- Nem nézek!”
”Lépj a földre!- Nem lépek!”
”Akkor húzzad magadat!”
- A kisfiúk megfogják egymás kezét párosával és húzzák egymást:
” Húzd, húzd magadat,
én is húzom magamat.
Amelyikünk elesik,
Az lesz a legkisebbik!”
- 3. gyerek: XY volt a legügyesebb, ő legyen a király!”
- Mindenki kiált: ”Éljen a király!”
- Koronázó lányok fejére teszik a koronát:
”Szedjük szép rózsáját, kössük bokrétáját,
a fejére tesszük király koronáját.”
- Közös tánc a Széles a Tisza, magas a partja c. népdalra.
- Fiúk együtt mondják:
”Kisasszony rózsája kihajlott az útra,
szedje fel a királyné, kösse koszorúba!”
- Lányok együtt szólnak:
”Válasszunk pünkösdi királynét is!”
- Király a kör közepén áll:
”Válasszunk piros pünkösdi rózsát,
a legszebbik királykisasszonykát!
Az a leány legyen, aki kiállja a próbát,
és nem neveti el magát!”
- Magához hívja egyenként a lányokat és megbizseréli a tenyerüket /”nevettél… nem vagy
királyné!”/
Választ egy lányt:
”Nem nevettél, te vagy a királyné!”
- 3 fiú bemegy a körbe és megemelik a királynét kiáltva:
”Ekkorára nőjjön a kendtek kendere!!”
- ”Koronázó” lányok megkoronázzák őt is énekelve a Kis kece lányom kezdetű gyermekdalt.
”Kis kece lányom fehérbe vagyon,
fehér a rózsa kezébe vagyon.
Mondom, mondom fordulj ide mátkámasszony,
mondom, mondom fordulj ide mátkámasszony.”
- A király megsimítja a királyné arcát:
”Szép ő maga, szép ruhája, szép a két orcája.”
- A királyné szól:
”Én gyönge morzsácska vagyok,
ím látjátok, szavaim halljátok.
Friss éjszaka járok.
Nemes szüleimnek érdemes kertjében
hajnalban születtem,
nem anyától lettem,
rózsafán termettem.”
- A királyné énekel:
Ӄn kicsike vagyok, nagyot nem mondhatok,
szüleim kertjében most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa,
ha ki nem nyílhatok, csakúgy hervadozok.
- Király:
”El ne hervadj szépséges királyném, inkább mulassunk egyet!”- kézen fogja őt.
- Fiúk párt választanak a lányok közül:
”Széles az én kedvem ma,
nem fér ebbe a házba!
Kicsi nekem ez a ház,
kirúgom az oldalát.”
- Lányok:
”Rúgd ki, ne hagyd magadat, forgasd meg a párodat!”
- Együtt mondja mindenki:
”Meghozta az isten piros pünkösd napját,
mi is meghordozzuk királykisasszonykát.
A szép leányoknak rózsakoszorúját,
a szép legényeknek szegfű bokrétáját.
Öregembereknek csutora borocskát,
öregasszonyoknak töltött galambocskát,
kisebb gyerekeknek tepertős pogácsát.
nagyobb gyerekeknek iskolábajárást.”
- Közös tánc- ”Két szál pünkösdi rózsa, kihajlott az útra, el akart hervadni, nincs ki
leszakítsa…”
Ezzel a kis játékos összeállítással kívánok mindenkinek kellemes pünkösdöt, szép tavaszt és még szebb nyarat.
-------------------------------
Hirdetés
