Ovisvilág

Jusztina vagyok, az Ovisvilág tanácsadója. 30 éves óvónői tapasztalattal a hátam mögött szándékom, hogy használható, gyakorlati ötletekkel segítsem és megkönnyítsem a gyermeknevelésed. Ovisvilág


----------------------------
----------------------------

Szeretnéd,hogy óvodás gyermeked érthetően, okosan tanuljon meg beszélni?

Bátran tudjon kérdezni, élményeit szavakba önteni?
Jelentkezz és megtudhatod a
Hogyan legyek büszke szülő sorozatomból,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?
:
:


Beszédfejlesztő mini sorozat
Antispam:adataid nem adjuk ki senkinek, bármikor egy kattintással leiratkozhatsz.
------------------

Feedek

Nyár végi versek

2011.08.10. 13:02 - ovisvilág

Címkék: gyerekversek versek gyerekeknek nyárvégi versek augusztusi versek versek óvodásoknak

 ”Augusztus néz: merre jár
  a kedves kis napsugár?”


A nyár utolsó hónapjában, augusztusban a természet gazdagsága kiteljesedik. A nyári időszak, nagy hatással van a kisgyerekekre, hisz ilyenkor lehetnek a legtöbbet kint, most gyűjthetnek legtöbb tapasztalatot, élményt környezetükből, a természetről; a növények, állatok életéről, az időjárásról, annak változásairól.


Versek:

Tarbay Ede: Nyári hónapok

Június a nyárba topog.

Langyosodik már a homok.

Egyik napról másik napra;

Van cseresznye, retek, alma.

 

Júliusban jó a meleg,

pancsolni és úszni lehet.

Napsugaras kék az ég.

Aratásba kezd a nép.

 

Augusztus a nyár utója,

útra készül már a gólya,

a többi még zengi dalát.

Gyümölccsel van tele az ág.

     

Fazekas Anna: Nyár

Öreg fecske szállni

tanítja fiát,

pipaccsal vetekszik

a búzavirág.

 

Szitakötő szárnyal,

darázs döngicsél,

pitypanggal cicázik

a keleti szél.

 

Szarvasbogár csápja

álmosan mozog,

földbevájt, mély lyukban

hűsöl a pocok.

         

Kányádi Sándor: Ha a napnak

Ha a napnak lába volna,

bizonyára gyalogolna.

Ha pedig keze is lenne,

akkor ő is cipekedne,

s leülne, ha elfáradna

ide mellénk, a kis padra.

Kérges kezét térdre ejtvén,

merengene a holdas estén.

Úgy várná be, szépen ülve,

hogy őt a föld megkerülje.

              

Országhegyi Károly: Csupa csiga

Csigaházban

csigabiga.

Csiga hátán

csiga ház.

Csupa csuda

dús csalitban

csiga lassan,

csendben csúszik

csiga meg a

csigaház.

       

Kányádi Sándor: Erdőn jártam

Erdőn jártam,

málnát szedtem,

amit szedtem,

mind megettem,

üres a kaska,

mit csináljak,

mit mondjak anyámnak,

ha megkérdi,

hol a málna,

miért üres

a kosárka?

Azt mondjam-e,

jött egy medve,

amit szedtem,

mind megette?

Dehogy mondom,

megijedne.

Jujj!

        

Antalfi István: Patakocska

Fűzfa alatt kicsi patak

benne fürge, ezüst - halak.

Arany levél hull a fáról,

kis halnak mesél a nyárról.

        

Antalfi Itván: Boci-boci tarka

Boci-boci tarka,

rézcsengettyű rajta.

így szól az a kis mondóka,

se füle, se farka.

Pedig tudom én azt,

hogy van füle- farka,

csak a mondókában van így:

boci- boci, tarka.

          

Buda Ferenc: Gólya

Hajlik a fűzfa, földig fátyol,

gólya a vízben térdig lábol.

Most ide pillant, most oda néz-

csőribe máris a békavitéz!

          

 

Uzsonyi Pál: Lepke lebben

Szemem rebben,

lepke lebben.

Kökény- virág,

bodza. szár:

ideszáll, meg

odaszáll...

Villásfarok,

pávaszem,

a kalapom

leveszem.

 

Meglódulok,

körül futom,

a kalapom

reá dobom…

kalap alá

belesek,

majd hogy nem

hanyatt esek:

se pillangó,

se lepke,

biztos a Föld

elnyelte…

      

Hajnal Anna: Csiga /részlet/

Ni, a csiga!

Hátán háza,

jaj, be lassú a sétája,

de minek is sietne?

Zöld asztala terítve.

Zöld saláta,

Sárgarépa,

piros málna

a diéta,

ebéd után bebújik,

a házában aluszik!

       

Rákos Sándor: Ezer fecske

Távoli partokon,

viola- égen,

elindul a hajnal

fehér ingében.

 

Csúcsról csúcsra lépked-

fényes uszálya

beleakad itt is, ott is

fába- virágba.

 

Nézzétek: itt lép a

kert alatt éppen!

Ezer fecske röpül

kíséretében.

 

Mikorra az égi

házba megtérnek,

a földeken fölhangzik az

aratóének.

       

Garai Gábor: Kert

Arany dinnyék, ütődött mákfejek,

kapor között tökinda tekereg;

tedd ki a sapkád- holnap reggelig

szagos málnával színültig telik.

             

Szűcs Imre: Tücsökzene

Hegedül a kis tücsök,

dana- dana, húzza,

áradó jókedvvel

kitáncol az útra.

Ott rakja, ott húzza,

dana- dana, dári,

mint aki képtelen

a vonótól megválni.

Ott táncol estélig,

ott táncol hajnalig,

dana- dana, végig,

öröme fölkapja

a csillagos égig.

Ott húzza, cifrázza

kis tücsi a nótát-

gyöngyharmat gyantázza

holdsugár vonóját.

          

Fésűs Éva: Vidám nyárutó

Augusztusban már a nyár

kissé őszben sántikál,

ábrándozik, nem nevet,

falevelet, festeget.

 

Körte pottyan, totyakos,

már a sün is pocakos,

folton- folt a káposzta,

kofa viszi városba.

 

Dinnye feje szép kerek,

olyan okos, szétreped!

Nyuszi füle nagyra nőtt,

ha leül is, látni őt.

 

Szóló szőlő, kilenc tő,

őrzi madárijesztő,

széna, szalma, félkalap,

aki látja, elszalad!

          

Nemes Nagy Ágnes: Labda

Jó a nyár, jó a tél,

jó az út, jó a szél,

jó a labda- nézd, szalad;-

jó a hold és jó a nap.

 

Jó a fán a labdarózsa,

mintha fényes labda volna,

Jaj! még egyszer elszalad,

elgurul a fák alatt.

 

Elgurul a labdarózsa,

mint a hold, mint a nap,

fuss utána, elszalad,

hogyha gyorsan elkapod,

 

tenyeredbe markolod,

s mégse rózsa, mégse hold-

akkor mégis labda volt.

            

Gyárfás Endre: Sorakozó

Nahát! Alig, hogy kilépek,

jönnek felém a zöldségek;

tálam előtt sorban állnak,

s jelentkeznek- salátának.

- Fejes vagyok- szól az egyik-,

remélem, hogy velem kezdik.

Másodiknak ki jön sorra?

A nagyorrú bősz uborka.

A paprika máris mérges:

- Engedjenek az edényhez!

Szól a paradicsom:- Nekem

a tál közepén a helyem.

- Itt állok már hetek óta-

füllent nagyot a káposzta.

- Burgonya úr, mit tülekszik?

Azt sem tudja, hogy mi lesz itt!

Tolonganak békétlenül,

ám mindenki sorra kerül,

s beválnak- nem katonának,

csupán vegyes salátának.

               

 

Gyárfás Endre: Vihar után

Vihar dúlt az éjszaka.

Földre dőlt a dália,

meghajlott a nőszirom…

Mit tegyek, jaj…

nem tudom!?

         

Hopp! Egy gondolatom támadt:

Gyűjtök néhány lehullt ágat,

egyeneset, szívósat,

S földbe ütöm- karónak.

Virágaim felkötöm,

s hallom, szólítanak engem:

sziromhangon, virágnyelven

azt mondják, hogy

köszönöm.

             

Kiss Béla: Nyárutó

Elszálltak a fecskék,

fürge szelek járnak,

üszkös a bajusza

a kukoricának.

 

Lehullajtja a fa

elhervadt levelét,

szűken méri a Nap

tízfokos melegét.

 

Tele van a város

sárga falevéllel.

Varjúsereg károg

talpig feketében.

       

Sír a hegedűje

a tücsök prímásnak,

búcsúzóját húzza

a távozó nyárnak

        

Horváth Imre: Nyár és ősz

Levelek hullanak

táncolva, pörögve,

pajkos szellővel

némán pörölve.

Szürke lovaikon már

köd úrfik járnak,

ekképpen üzen

az ősz a nyárnak.

És a derűs nyár

vajon mit csinál?

- Bezárja óriás égi boltját

lakatra,

üzenetét az ablakba

akasztja:

pihenni mentem, írjatok,

címem: Nap utca három,

találkozunk a jövő nyáron!

             

 

A bejegyzés trackback címe:

http://ovisvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr913142073

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Vacskamati4 · http://vacskakucko.blogspot.com/ 2011.08.17. 12:30:54

Köszönöm ezt a színes válogatást! :)

ovisvilág 2011.08.17. 15:03:12

@Vacskamati4: Örülök, hogy tetszett :)