Ovisvilág

Jusztina vagyok, az Ovisvilág tanácsadója. 30 éves óvónői tapasztalattal a hátam mögött szándékom, hogy használható, gyakorlati ötletekkel segítsem és megkönnyítsem a gyermeknevelésed. Ovisvilág


----------------------------
----------------------------

Szeretnéd,hogy óvodás gyermeked érthetően, okosan tanuljon meg beszélni?

Bátran tudjon kérdezni, élményeit szavakba önteni?
Jelentkezz és megtudhatod a
Hogyan legyek büszke szülő sorozatomból,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?
:
:


Beszédfejlesztő mini sorozat
Antispam:adataid nem adjuk ki senkinek, bármikor egy kattintással leiratkozhatsz.
------------------

Feedek

Nyelvparádé - 2011

2011.08.31. 16:32 - ovisvilág

Címkék: nyelvparádé 2011

Meghívást kaptam ismét a Rendezvényparádé Kft. jóvoltából egy színvonalas, gazdag eseményre, a három napig tartó Nyelvparádé- nyelvtanulási lehetőségek vására rendezvénysorozatra, amely 2011. szeptember 2- 4 között várja az érdeklődőket!

Helye: a budapesti Millenáris B. épülete lesz, és a belépés díjtalan.


Kedvcsinálóként néhány érdekesség a programokból.

Külföldi és hazai kiállítók népszerűsítik az idegen nyelveket- nyelvtanfolyamok,- vizsgák, könyvek, nyelvi játékok, kultúrprogramok segítségével.

Külön gyermekprogramok /kézműves műhely, játszóház versmondó verseny, énektanulás/ színesítik a rendezvényt, ahol még ingyenes gyermekmegőrzést is igénybe lehet venni.

Mindezek mellett érdekesek lesznek a társrendezvényként megjelenő Latin-amerikai Napok, Afrika Napok, melyek keretében kulturális bemutatók, egzotikus érdekességek gazdagítják a jelenlévők érdeklődését.

Aki teheti, látogasson ki az élményeket adó rendezvényekre, megéri!

Gyermekeink veszélyben!!

2011.08.24. 21:12 - ovisvilág

Címkék: gyermek gyermeknevelés gyermeknevelési tippek gyermeknevelési tanácsok szülőknek

 Már félve lapozok fel újságokat, kapcsolom be hírek idején a tévét; vajon milyen gyermektragédiáról olvasok, hallok?! Alig telik el bizony nap, hogy ne történjen ilyen!

Szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy kisgyermekeink számtalan veszélynek vannak kitéve. Otthon, az utcán, a játszótéren,… az óvodában, az iskolában... vagyis mindenütt.
 

Kegyetlen tények szerint évente 30 gyermek hal meg az oda nem figyelés vagy bántalmazás miatt /még leírni is szörnyű!/. Nem betegség végez velük, hanem külső okok miatt történnek tragédiák. Az elhanyagolást feltételező, véletlen balesetek száma is megnövekedett. A KSH  /Központi Statisztikai Hivatal/ adatai szerint 2010- ben több mint 190 ezer/!/ veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván hazánkban. Ezek a rémisztő adatok azt bizonyítják, hogy mi felnőttek nem vigyázunk jól rájuk!
 

Ismeretes, hogy a gyerekek- főleg kisebb korban mindent szeretnének megismerni, kipróbálni, megfogni, megkóstolni - önállóságra vágynak, felfedezik saját képességeiketés azokkal élni szeretnének /pl.: felkapaszkodnak az erkélyrácsra, kifutnak az úttestre- ”tudok mászni… gyorsan futni… késsel vágni… lépcsőn ugrálni… mikrót bekapcsolni... stb.”/. Nehezen értjük meg, hogy még igazából keveset tudnak a mindennapi élet dolgairól, ezért mindennek utána akarnak járni, viszont veszélyérzetük általában mégfejletlen. Ennek fő oka az, hogy a kicsik- a felnőttekkel ellentétben- még nem látnak rá a dolgokra; nem ismerik fel a veszélyt, nincsenek tisztában egy- egy cselekedetük következményével. Nem is értik miért tilos ezt vagy azt tenniük! Kíváncsiságuk, ellenszegülési vágyuk erősebb, az esetleges figyelmeztetések ellenére is és, ”csakazértis” megpróbálkoznak megtenni a szülők által tiltott dolgokat.
 

Elég egy óvatlan pillanat és kész a baj! Óvatlan- írom- bizony szó szerint ”óvás nélkül” hagyva, egy kicsi gyerek veszélybe kerülhet. A leggondosabb szülői felügyelet, védelem mellett is előfordulhatnak kisebb balesetek /elesik, megüti magát…/ de a gyakori oda nem figyelés nagy gondot okozhat.
 

Önállóságra kell nevelnünk őket, de határokat szabni fontos- helyesen! Elkerülhetetlenek azok a tilalmak, amelyek a valós veszélyektől óvnak. Az életük óvása, a testi épségre ügyelés, a viselkedésre vonatkozó korlátok lényegesek. Minél kisebb egy gyerek, annál nehezebben érthető számára a tiltás. Ezért jó, ha korának, fejlettségének megfelelő nyelven érthetően, egyszerűen és sokszor megismételjük, elmagyarázzuk neki, hogy mit és miért nem szabad. A felnőttek számára is vannak szabályok, amelyeket be kell tartanunk, ezt kell továbbítani gyermekeinknek is már apró koruktól kezdve. Ha nem ezt tesszük, ha elhanyagoljuk őket, ha nem figyelünk nagyon körültekintően rájuk, ez a veszély sajnos csak fokozódni fog!

 

 

Találós kérdések ovisoknak

2011.08.17. 15:13 - ovisvilág

Címkék: találós kérdés találós kérdések találós kérdések óvodásoknak találós kérdés évszakok találós kérdés állatok találós kérdések gyerekeknek találós kérdés óvodásoknak találós kérdés búza találós kérdések állatokról találós kérdés gyerekeknek találós kérdések fejtörők találós kérdések kicsiknek találós kérdések keresése találós kérdések megfejtése

 

Mi az?


Zöld vagyok tavasszal,

nyáron pedig sárga,

fehéren kerülök

malomban a zsákba.   /búza/

 

Lába nélkül kel minden reggel.    /a nap/

 

Zöld istállóban fekete lovak piros szénát esznek.   /görögdinnye/

 

Kerek, de nem alma,

piros, de nem rózsa.   /paradicsom/

 

Föld alatt a lábam,

föld felett a hajam.

A répával összekötnek

és a levesbe tesznek.   /zöldség/

 

Kicsi fején nagy kalap,

kuporog a fa alatt.    /gomba/

 

Hét színből van

szőve- szabva.

Ott ragyog az ég ruháján,

ott tündököl a…  /szivárvány/

             

Találd ki!

Melyik tó zárható?  /ajtó/

Melyik sárba rakjuk a gyümölcsöt?   /kosárba/

Melyik ló darálja a mákot?    /daráló/

Melyik ér süthető, ehető?    /kenyér/

 

Melyik fának nincs gyökere, árnyéka?   /tréfának/ 

Nyár végi versek

2011.08.10. 13:02 - ovisvilág

Címkék: gyerekversek versek gyerekeknek nyárvégi versek augusztusi versek versek óvodásoknak

 ”Augusztus néz: merre jár
  a kedves kis napsugár?”


A nyár utolsó hónapjában, augusztusban a természet gazdagsága kiteljesedik. A nyári időszak, nagy hatással van a kisgyerekekre, hisz ilyenkor lehetnek a legtöbbet kint, most gyűjthetnek legtöbb tapasztalatot, élményt környezetükből, a természetről; a növények, állatok életéről, az időjárásról, annak változásairól.


Versek:

Tarbay Ede: Nyári hónapok

Június a nyárba topog.

Langyosodik már a homok.

Egyik napról másik napra;

Van cseresznye, retek, alma.

 

Júliusban jó a meleg,

pancsolni és úszni lehet.

Napsugaras kék az ég.

Aratásba kezd a nép.

 

Augusztus a nyár utója,

útra készül már a gólya,

a többi még zengi dalát.

Gyümölccsel van tele az ág.

     

Fazekas Anna: Nyár

Öreg fecske szállni

tanítja fiát,

pipaccsal vetekszik

a búzavirág.

 

Szitakötő szárnyal,

darázs döngicsél,

pitypanggal cicázik

a keleti szél.

 

Szarvasbogár csápja

álmosan mozog,

földbevájt, mély lyukban

hűsöl a pocok.

         

Kányádi Sándor: Ha a napnak

Ha a napnak lába volna,

bizonyára gyalogolna.

Ha pedig keze is lenne,

akkor ő is cipekedne,

s leülne, ha elfáradna

ide mellénk, a kis padra.

Kérges kezét térdre ejtvén,

merengene a holdas estén.

Úgy várná be, szépen ülve,

hogy őt a föld megkerülje.

              

Országhegyi Károly: Csupa csiga

Csigaházban

csigabiga.

Csiga hátán

csiga ház.

Csupa csuda

dús csalitban

csiga lassan,

csendben csúszik

csiga meg a

csigaház.

       

Kányádi Sándor: Erdőn jártam

Erdőn jártam,

málnát szedtem,

amit szedtem,

mind megettem,

üres a kaska,

mit csináljak,

mit mondjak anyámnak,

ha megkérdi,

hol a málna,

miért üres

a kosárka?

Azt mondjam-e,

jött egy medve,

amit szedtem,

mind megette?

Dehogy mondom,

megijedne.

Jujj!

        

Antalfi István: Patakocska

Fűzfa alatt kicsi patak

benne fürge, ezüst - halak.

Arany levél hull a fáról,

kis halnak mesél a nyárról.

        

Antalfi Itván: Boci-boci tarka

Boci-boci tarka,

rézcsengettyű rajta.

így szól az a kis mondóka,

se füle, se farka.

Pedig tudom én azt,

hogy van füle- farka,

csak a mondókában van így:

boci- boci, tarka.

          

Buda Ferenc: Gólya

Hajlik a fűzfa, földig fátyol,

gólya a vízben térdig lábol.

Most ide pillant, most oda néz-

csőribe máris a békavitéz!

          

 

Uzsonyi Pál: Lepke lebben

Szemem rebben,

lepke lebben.

Kökény- virág,

bodza. szár:

ideszáll, meg

odaszáll...

Villásfarok,

pávaszem,

a kalapom

leveszem.

 

Meglódulok,

körül futom,

a kalapom

reá dobom…

kalap alá

belesek,

majd hogy nem

hanyatt esek:

se pillangó,

se lepke,

biztos a Föld

elnyelte…

      

Hajnal Anna: Csiga /részlet/

Ni, a csiga!

Hátán háza,

jaj, be lassú a sétája,

de minek is sietne?

Zöld asztala terítve.

Zöld saláta,

Sárgarépa,

piros málna

a diéta,

ebéd után bebújik,

a házában aluszik!

       

Rákos Sándor: Ezer fecske

Távoli partokon,

viola- égen,

elindul a hajnal

fehér ingében.

 

Csúcsról csúcsra lépked-

fényes uszálya

beleakad itt is, ott is

fába- virágba.

 

Nézzétek: itt lép a

kert alatt éppen!

Ezer fecske röpül

kíséretében.

 

Mikorra az égi

házba megtérnek,

a földeken fölhangzik az

aratóének.

       

Garai Gábor: Kert

Arany dinnyék, ütődött mákfejek,

kapor között tökinda tekereg;

tedd ki a sapkád- holnap reggelig

szagos málnával színültig telik.

             

Szűcs Imre: Tücsökzene

Hegedül a kis tücsök,

dana- dana, húzza,

áradó jókedvvel

kitáncol az útra.

Ott rakja, ott húzza,

dana- dana, dári,

mint aki képtelen

a vonótól megválni.

Ott táncol estélig,

ott táncol hajnalig,

dana- dana, végig,

öröme fölkapja

a csillagos égig.

Ott húzza, cifrázza

kis tücsi a nótát-

gyöngyharmat gyantázza

holdsugár vonóját.

          

Fésűs Éva: Vidám nyárutó

Augusztusban már a nyár

kissé őszben sántikál,

ábrándozik, nem nevet,

falevelet, festeget.

 

Körte pottyan, totyakos,

már a sün is pocakos,

folton- folt a káposzta,

kofa viszi városba.

 

Dinnye feje szép kerek,

olyan okos, szétreped!

Nyuszi füle nagyra nőtt,

ha leül is, látni őt.

 

Szóló szőlő, kilenc tő,

őrzi madárijesztő,

széna, szalma, félkalap,

aki látja, elszalad!

          

Nemes Nagy Ágnes: Labda

Jó a nyár, jó a tél,

jó az út, jó a szél,

jó a labda- nézd, szalad;-

jó a hold és jó a nap.

 

Jó a fán a labdarózsa,

mintha fényes labda volna,

Jaj! még egyszer elszalad,

elgurul a fák alatt.

 

Elgurul a labdarózsa,

mint a hold, mint a nap,

fuss utána, elszalad,

hogyha gyorsan elkapod,

 

tenyeredbe markolod,

s mégse rózsa, mégse hold-

akkor mégis labda volt.

            

Gyárfás Endre: Sorakozó

Nahát! Alig, hogy kilépek,

jönnek felém a zöldségek;

tálam előtt sorban állnak,

s jelentkeznek- salátának.

- Fejes vagyok- szól az egyik-,

remélem, hogy velem kezdik.

Másodiknak ki jön sorra?

A nagyorrú bősz uborka.

A paprika máris mérges:

- Engedjenek az edényhez!

Szól a paradicsom:- Nekem

a tál közepén a helyem.

- Itt állok már hetek óta-

füllent nagyot a káposzta.

- Burgonya úr, mit tülekszik?

Azt sem tudja, hogy mi lesz itt!

Tolonganak békétlenül,

ám mindenki sorra kerül,

s beválnak- nem katonának,

csupán vegyes salátának.

               

 

Gyárfás Endre: Vihar után

Vihar dúlt az éjszaka.

Földre dőlt a dália,

meghajlott a nőszirom…

Mit tegyek, jaj…

nem tudom!?

         

Hopp! Egy gondolatom támadt:

Gyűjtök néhány lehullt ágat,

egyeneset, szívósat,

S földbe ütöm- karónak.

Virágaim felkötöm,

s hallom, szólítanak engem:

sziromhangon, virágnyelven

azt mondják, hogy

köszönöm.

             

Kiss Béla: Nyárutó

Elszálltak a fecskék,

fürge szelek járnak,

üszkös a bajusza

a kukoricának.

 

Lehullajtja a fa

elhervadt levelét,

szűken méri a Nap

tízfokos melegét.

 

Tele van a város

sárga falevéllel.

Varjúsereg károg

talpig feketében.

       

Sír a hegedűje

a tücsök prímásnak,

búcsúzóját húzza

a távozó nyárnak

        

Horváth Imre: Nyár és ősz

Levelek hullanak

táncolva, pörögve,

pajkos szellővel

némán pörölve.

Szürke lovaikon már

köd úrfik járnak,

ekképpen üzen

az ősz a nyárnak.

És a derűs nyár

vajon mit csinál?

- Bezárja óriás égi boltját

lakatra,

üzenetét az ablakba

akasztja:

pihenni mentem, írjatok,

címem: Nap utca három,

találkozunk a jövő nyáron!

             

 

Itt a nyár!

2011.06.07. 14:20 - ovisvilág

Címkék: gyermek gyermeknevelés óvodás játék gyermek játék óvodásoknak játék otthon játék gyerekekkel nyár 2011 nyár gyerekekkel

 Nagyon kevés szülőnek adatik meg, hogy kisgyermekével tölthesse a nyári óvodai, iskolai szünetet. Pedig a nyár megérkezett és eljön a vakáció ideje hamarosan. Gyakran a nagyszülők segítenek be, náluk élvezhetik kis unokáik a szünidőt vagy különféle táborokban, napközis foglalkozásokon tölthetik a nyarat a gyerekek. A legideálisabb az lenne, ha az évnek ebben a szép szakaszában szüleikkel lehetnének, és együtt tölthetnék a nyári napokat. Most van, lenne idő, a nyári nézelődésekre, közös kirándulásokra, strandolásokra, kerékpározásokra- együttjátszásra. Vannak azért szerencsésebb szülők, akik megtehetik ezt, de hétvégeken, a dolgozó anyukák, apukák is szerezhetnek élménynyújtó, együtt töltött programokat a nyári szünet alatt gyerekeiknek és maguknak is.

 

Kérdezgettem kisgyermekeimet, mit fognak csinálni, kivel lesznek most a vakációjuk alatt:

Íme, a 6 évesek válaszai közül:

- ”Mamáéknál leszek egész nyáron, majd papával horgászni járunk”

- ”Mi otthon leszünk mindig, anyával meg a kistesómmal!”

- ”Néha elmegyünk nézelődni a bevásárlóközpontba, meg a moziba, fagyizni, játszótérre.”

- ”Úszni járok a nagyobb tesómmal és megyünk a Balatonra is.”

- ”Nyaralni megyünk külföldre autóval.”

- ”Én apához megyek a szünetben, mert anyától elváltak. Most ő vigyáz rám nyáron.”

 

Ahány kicsi gyerek, annyi sors! A szülők igyekeznek erőfeszítéseket tenni, és jól megszervezni ezt az időszakot is gyermekeiknek. Mégis talán nyáron történik a legtöbb gyermekbaleset, akár otthon, akár nyaralás közben. A kicsik is- mint a felnőttek általában nyaralás közben- ”kilazítanak”! Most nem kell alkalmazkodni a társakhoz, szót fogadni az óvó néniknek, betartani annyi szabályt. Jó tudni, hogy az óvodáskorú gyerekek veszélyérzete még csak fejlődésben van, bátrabban tesznek veszélyesebb dolgokat- nem lévén tisztában még a történtek következményével- és általában merészebbek az otthoni környezetben, hisz jól ismerik azt.

 

Felmérések szerint a kicsiket otthon éri a legtöbb baleset! Nagyon kell vigyáznunk rájuk, hogy ne történhessen velük semmi rossz! Tudom, fárasztó szinte egésznap, félszemmel rájuk ügyelni, de szükséges, testi épségük megóvása érdekében, hisz szinte naponta hallani rettenetes gyermektragédiákról. A testi védelem mellett, próbáljanak időt és energiát tartalékolni apróságuk érzelmi, értelmi fejlesztésére, amit érdemes játékosan, játékokkal, közös együttlétek alkalmával megtenni.

 

Néhány ötlet ehhez:

Ügyességi kreatív játékok, Építs várost

Közösen összegyűjtünk különféle dobozokat, szétfejtjük óvatosan, ismét összeragasztjuk kifordítva ezeket. Rajzolhatunk, festhetünk rájuk ajtókat, ablakokat. ”Berendezhetünk” a házakból utcákat, fákat gallyacskákból kreálhatunk- beleállítjuk kis gyurmagombócba. Bővíthetjük a várost /benzinkút, üzletek, stb./ kreatívan.


Kavicsfestés

Kirándulás, séta alkalmával összegyűjtött szép formájú, lapos kavicsokat ki lehet együtt festeni: temperával különböző figurákat /hal, szörnyike, nap, stb./, kilakkozva díszként eltehetjük /pl. levélnehezéknek/.

Jeges nyalóka készítés

Kiürült joghurtos pohárba gyümölcslét öntünk, anya mélyhűtőbe teheti és amikor kezd megfagyni, bele lehet döfni egy fagyi pálcikát vagy műanyag kiskanalat, visszatenni, hogy keményre fagyva fogyasztani lehessen.


Homokrajz készítő

Vékony, színes kartonlapra ”kenünk” ragasztóval bármilyen ábrát, beszórjuk az egész lapot vékonyan homokkal, a fölösleges homokot leszórjuk róla, szép képek készíthetők.


Kincsesláda készítő

Nyaraláskor összegyűjtött kagyló-, csigahéjakat felragaszthatunk saját tervezés alapján egy befestett, erős kartondobozba és ez alkalmas lesz apró ”gyermek kincsek” tárolására.


Homokszobrozás

Víz és homok ”segítségével” megformálhatunk pl.: óriásteknőst, bármilyen állatfigurát, ágdarabokkal, kavicsokkal díszíthetjük.


Flakon- tengeralattjáró

Otthoni medencében jót lehet játszani vele; egy üres kitisztított mosószeres flakon aljába lyukat kell fúrni, a kiöntős végére rákötni egy vékony kis gumicsövet. Ha a víz alá nyomjuk a flakont, hogy teljesen elmerüljön, utána erősen belefújunk a gumicsőbe. Ez a levegő kiszorítja a benne lévő víz egy részét és a ”jármű” feljön a felszínre.


Nyomdázás

Pávakakast szétterített farkával lehet nyomdázni; élénk színű festékkel csináljunk tenyérlenyomatokat /beletenyerelünk a különféle festékekbe és azokat külön lapokra nyomjuk/, ezeket kivágjuk és pávafarok formában elrendezve felragasztjuk őket egy nagy papírfelületre, középre anya vagy apa berajzolhatja a madár testét.

Nyomdázni lehet félbevágott burgonyával, sárgarépával, falevelekkel is.


Titkos levél

Ha anya ”feláldoz” egy citromot, amit pohárba facsar, akkor a friss citromlével lehet tiszta papírlapra bármit rajzolni vagy írni. Ha megszáradt, ki kell vasalni a papírt és láthatóvá válik az írás., rajz!


Dinó készítés só- liszt gyurmából

Egy tálban összekeverünk 500 gr finomlisztet 150 gr sóval és apránként beleöntünk kb. 1 bögre vizet. Lehet ételfestékkel színezni is és jól összegyúrni. Jól meglisztezett sima felületre ki kell tenni és csomómentesre dagasztani. Ebből készíthetünk dinókat /hosszú nyakat vastag hurkából, szemeket magokból.

Ezekhez és minden közös elfoglaltsághoz jó időtöltést, szép, tartalmas, élményekben gazdag nyarat kívánok szülőknek, gyerekeknek egyaránt.

Üdvözlettel: Jusztina

 

 

Gyermeknapi levél - üzenet

2011.05.23. 14:28 - ovisvilág

Címkék: gyereknap gyermeknap gyereknapi versek gyereknap 2011 gyereknap mikor van gyereknapi történetek gyermeknapi köszöntő

 Kedves Anyukák, Apukák, Felnőttek!

A nevem: Lacika, 5 éves óvodás vagyok. Időben szeretnék szólni, el ne felejtsétek- mert Nusi néni, az óvó nénink már mondta- hogy május utolsó vasárnapja, a gyerekeké!


Először nem is értettem mit jelent ez, hiszen nekem minden napom, az enyém. Óvó néni elmagyarázta; ezen a napon van a gyerekek napja, mindenfelé köszöntenek minket, és teljesítik kívánságainkat. Akkor jöttem rá, hogy ez olyasmi, mint amikor anyák napján köszöntjük Anycit. Tényleg, van felnőttek napja is? Ezt még megkérdezem majd.

Aztán eszembe jutott, hogy amikor még csak kis 4 éves voltam, akkor is volt gyereknap az oviban. Itt voltak a tűzoltó bácsik, be is lehetett ülni az autójukba. Én meg emlékszem a sisakjukat is felvettem, és Ákossal, a barátommal a szirénázókáját is megnyomhattuk. Akkor Anyci és Apa is eljöttek, együtt voltunk egész délelőtt az oviban, zsákbafutó verseny és fincsi palacsinta is volt. Szóval most is ilyen ünnep lesz?! Ez irtóra jó!

Nagyon szeretem az ünnepeket, és játszani is imádok. Főleg Ákossal, de a többiekkel is. Otthon is mindig hívom Anycit, de neki ”ezer dolga van”- így szokta mondani-, megértem, mert ott van neki a kistesóm, Tomi. Ő még olyan pindur, még menni sem tud. Hát vele aztán van gond! Apa is ritkán ér rá focizni vagy legózni velem. Sokat van a dolgozójában, és ha hazaér, mindig fáradt. Biztos ezért olyan komolyak is mindig! Nem tudom, de lehet, hogy azért nevetnek olyan ritkán is, mert kevés idejük van játszani? Pedig az én Anycim a világon a legszebb, ha nevet! Szóval, nagyon várom a gyereknapot, és azt, hogy együtt játsszunk, együtt legyünk Anycival, Apával és a kistesómmal. Este az ágyban azon gondolkoztam, milyen kívánságaim is lehetnek még gyereknapra a felnőttektől?


Ezek jutottak az eszembe:

- vegyetek mindig komolyan minket gyerekeket,

- ne nevessetek ki, ha valamit nem tudunk, inkább tanítsatok meg mindenre,

- kevesebb dolgot tiltsatok meg, hisz mi mindenre kíváncsiak vagyunk,

- olyan szabályokat kérünk, amelyeket képesek vagyunk megérteni és betartani,

- ha jók vagyunk, kapjunk sok dicséretet, az olyan jólesik,

- engedjétek, hogy önállóan, egyedül is megtegyünk dolgokat, segíthessünk nektek,

- kapjunk mindig választ, ha kérdezünk, hisz ebből tanulunk,

- vegyétek észre, hogy mikor miért vagyunk szomorúak, feszültek, haragosak vagy boldogok,

- legyetek velünk nagyon türelmesek, bízzatok bennünk,

- vigyázzatok ránk, és nagyon- nagyon szeressetek minket!

Hát ezt kívánom én, a felnőttektől gyerektársaimnak és magamnak!

Üdvözlettel: Lacika

 

Lacika levelét lejegyezve, felhőtlen, élménygazdag és boldog gyermeknapot kívánok minden kis gyereknek!

Jusztina

                                                                                                                        

 

Anyák napja 2011

2011.04.30. 11:31 - ovisvilág

Címkék: anyák napja anyáknapi versek anyák napi köszöntő anyák napi versek dalok anyák napi anyák napi történetek anyáknapi köszöntő anyáknapi versek nagymamáknak anyák napi versek gyerekeknek anyák napi versek nagymamáknak anyák napi versek nagymamának anyák napja versek anyák napja idézet anyák napja 2011 anyák napja vers

 ”Aki értünk annyit,
s oly szívesen fárad…
dallal és virággal
köszöntjük anyánkat…”

 


Nemcsak a tavasz, de az év egyik legeslegszebb ünnepe is anyák napja. A május virággal,  meleg napsütésével, kikeleti illataival, színeivel köszönti- velünk együtt-, a hozzánk legközelebb álló, szívünknek oly kedves szeretett lényt, az édesanyánkat! Hiszen

”Nem tud úgy szeretni a világon senki,

mint az édesanyám tud engem szeretni.

Akármit kívántam, megtette egy szóra,

még a csillagot is reám rakta volna….”


Gyakran észre sem vesszük mennyit fárad, hogy a hétköznapok biztonsága, szeretettel teli légköre vegyen körül bennünket. Anya számára ez mind természetes. Megsüti a kedvenc süteményünket, mindig van egy meleg pillantása, simogatása, jó szava hozzánk. Igaz, ma  mindenkit elfoglalnak a hétköznapi  problémák, feladatok, előfordul, hogy fontos dolgokban kell döntenünk, sok bánat, öröm ér bennünket, rohanva élünk… de ez a jeles nap szinte mindenkit megállít. Ha egy napra is! Ez a nap, amikor az édesanyjának mindenki megköszöni, amit tesz érte, mert Ő különleges helyet kell, hogy elfoglaljon szívünkben.

Neki szólnak ezek a versek is:


Mándy Stefánia: Anyának való

Almafa, körtefa,

csipkefa, hárs-

este is, reggel is

mind haza

vársz.

 

Ha közel, ha messze,

ahol csak járok,

világok végiből

hozzád

találok.

 

Hó rebben, vad fagyok

zeng a vihar-

egy gondod: hol vagyok,

nem ér-e

baj?

 

Árván, ha kint állok

tél közepén,

tenéked kiáltok,

üzenek

én.

 

Tűz a nap, forróság

árnyad terül:

tiédnél jobb jóság

sose

kerül.

 

Nem látom, hol vagyok,

merre az út?

akinek hold ragyog

mind haza

jut.

 

Ébresztőm, altatóm,

ringattató,

tűnt dalod hallgatom

most lennék

jó.

Kisgyerek, nagy gyerek,

ott legyek nálad

ha bú ér, ha öröm,

csak haza

várlak!

 

Beney Zsuzsa: Anya dúdolja

Azt kérdezed tőlem

hogyan vártalak?

 

Mint az éjszakára

fölvirrad a nap,

mint a délutánra

jő az alkonyat:

mint ha szellő jelzi

a förgeteget-

ezer pici jelből

éreztem jöttödet.

 

Mint a tavaszi reggel

a nap sugarát,

fagyos téli este

jégcsap csillagát,

mint az alma ízét,

tejet, kenyeret-

pedig nem is láttalak még,

úgy ismertelek.

 

Mint a fény az árnyat,

záport a virág,

mint patak a medrét,

madarat az ág,

mint sóhajos nyári éjjel

a fák az eget-

mindenkinél jobban téged

így szerettelek.

 

Gianni Rodari: Ezüst, arany, gyémánt szókat…

Ezüst szókat írnák rendbe,

ha a tollam

szél fuvalma lenne.

 

Arany szókat írnék sorba,

ha a tollam

nap sugára volna.

 

De a tinta mélyén

csupa- csupa kincs van:

anyukámnak írtam,

s tollamról a legszebb

gyémánt szók peregtek!

 

Szentmihályi Szabó Péter: Kicsi szívem

Kicsi szívem kicsit ér,

mégis minden belefér,

csinálok én ott helyet,

puha ágyat is vetek,

betakarlak felhővel,

elringatlak szellővel.

Szegény szívem megdobban,

megcsókollak álmomban.

Kicsi szívem kicsit ér,

neked adom semmiért.

 

Kisgyerekek válaszai arra a kérdésre miért szeretik nagyon édesanyát?

- Mert gondoskodik rólam és apáról meg öcsikémről!

- Mert mindent megkapok tőle, amit kérek!

- Mert ő a legszebb a világon!

- Mert nagyon szeret engem és este mesél is az ágyban!

- Mert, ha valami miatt sírok, mindig megvigasztal és azt mondja ”jól van, jól van, semmi baj!”

- Szép ruhákat vesz nekem és azt mondja, én vagyok a szemefénye!

 

Az ő nevükben is köszöntöm szívből és sok szeretettel az Édesanyákat, Nagymamákat!

Jusztina                                                                                                                            

 

 

Tulips

Ősztől iskolás leszek - tanácsok leendő kisiskolások szüleinek

2011.04.27. 13:28 - ovisvilág

Címkék: iskolakezdés iskolaérettség iskolába készülő óvodások iskolaválasztás iskolába készülünk iskolaérettség megállapítása

 Megtörténtek az iskolai beiratkozások. Az iskolaválasztással véglegesen eldőlt, hogy a kicsi óvodás gyermekből hamarosan ”nagy iskolás” lesz! Biztos van szülő, aki nyugtalanul gondol az elkövetkező időszakra; megállja- e helyét ott is gyermeke, megvannak- e kellő képességei a tanuláshoz, az iskolai életmód hogyan fog hatni rá?!  

Valóban, gyökeres változás a 6-7 éves gyerekek életében az iskolakezdés. Testileg- lelkileg nagy változásokon mentek keresztül életük e néhány éve alatt. Testalkatuk, tömegük megváltozott; megnyúltak, fizikai erejük megnőtt, megtörtént a fogváltásuk. Mozgásuk összehangolttá vált. Beszédfejlődésük folyamatos, már képesek beszámolni élményeikről, tapasztalataikról. 

 

Gondolkodásukat még többnyire az ún. eleven képszerűség jellemzi ugyan ebben a korban, vagyis azt értik meg jól, amit el tudnak képzelni, amit maguk előtt láthatnak képben úgy, mint a valóságban. De egyre több mindent ismernek már, sőt érzékelik az ok- okozat közötti összefüggéseket is. Környezetük magatartásmintáit képesek követni /családi, óvodai/ az értékeket átveszik, szociális érettségük folyamatosan nő, alkalmazkodni, uralkodni érzelmeiken egyre kitartóbban képesek.

Már kevésbé félénkek, szorongóak, nyugtalanok, vagy fékezhetetlenül elevenek, mint korábban az óvodában, vagy otthon. A rendszeres tapasztalások, gyakorlások, élmények eredményeként higgadtabbak, tevékenységeikben kitartóbbak, érdeklődésük fokozódik, figyelmük, emlékezetük fejlődő tendenciát jelez.

Mindemellett ahány gyerek, annyiféle- sajátos egyéni tulajdonságokkal, öröklött adottságokkal és most alakuló képességekkel!


A legfontosabb most az érzelmi és értelmi előkészítés az iskolát kezdő kisgyerekek számára! Érzelmileg lényeges, hogy fegyelmezési célokra ne használjuk fel az iskolát- ”megállj, majd az iskolában rossz pontot kapsz, ha így beszélsz,... stb.”! Ne ijesztgessük tanító nénivel, sem a tanulással, hisz akkor nem lesz bizalma, őszinte érdeklődése az új iránt gyermekünknek. Vagy az sem vezet jóra, ha irreális én- képet alakítunk ki leendő iskolásunkban- ”te sokkal ügyesebb, okosabb, tehetségesebb vagy, mint a többiek- ilyen helyzetben örömmel várja, megy a kicsink, de lassan ráébredhet az ellenkezőjére… és nagyot csalódik, kedvét elveszti, teljesítményében nem nyújt annyit, amire képes lenne.

Jó ügyelni arra is, hogy ne állítsunk túl magas mércét számára. Érezhesse, hogy bízunk benne, de reális mértékig követeljük meg tőle teljesítményét. Alakuljon ki egy tényleges valóságos kép az iskoláról benne; tudatosulnia kell, hogy itt már több minden történik, mint játék. Megtanul majd írni, olvasni, számolni, lesznek feladatai, kötelességei, amelyeket teljesítenie kell.


Mit tehetünk még szülőként az iskola megkezdése előtt?

- Rendszeresen vonjuk be az otthoni munkába; kapjon apróbb feladatokat, melyek elvégzéséért önállóan legyen felelős, teljesítése után ”értékeljük”- főleg dicsérjük!

- Sokat foglalkozzunk, beszélgessünk vele közös játéktevékenység közben. Így játékos formában növelhetjük ismereteit, ”rendezhetjük” azt a sok- sok információt benne, amelyek birtokosa ebben az időszakban már. Erősítsük könnyed, játékos formában azokat az alapkészségeket /szókincs, emlékezet, mennyiségfogalom, stb./ amelyek nélkül az iskolai ismeretanyag elsajátítása nehezebben menne. Tegyük ezt pl.: társasjátékozással, szín- forma-számdominózással, találóskérdező játékkal, nyelvi játékokkal /pl.: keressünk együtt ellentétes szópárokat; hideg- meleg, csúnya- szép... vagy keressünk m- el, a- val, stb. kezdődő szavakat…/.

 

A mindennapi életünk számos lehetőséget nyújt pl.: a számismeret otthoni fejlesztésében. Akár a konyhában segítő apróságunkkal ”csak úgy mellékesen”- megszámlálhatjuk együtt a tisztítandó zöldségeket, diótöréskor a diót, vagy kitalálhatja milyen formához /kör, téglalap, négyzet/ hasonlítanak a szobában lévő tárgyak /falióra, szekrény, szék,…/  de azt is, melyik  tárgy miből készült, milyen színűek, melyik a könnyebb- nehezebb. Akár egy séta közben is játszhatunk; pl.: megszámlálhatjuk a járda melletti fákat, bokrokat, együtt megfigyelhetjük a házak magasságát, szélességét, színét.

 

Az a köznapi felfogás, hogy egy kisgyerek akkor okos, ha jól tud számolni! Már 3 évesen is elszámolnak tízig- húszig, de ez csak egy ritmusos játék! Mert ha a kisebb gyerkőcök az ujjaikat ”veszik sorba”, gyakran tévednek, összekeverik a számok nevét, ujjaikkal még nem mindig képesek azonosítani. Ennek oka; még nem értik, hogy a számok mennyiséget jelölnek. Honnan tudjuk meg, hogy gyermekünk rendelkezik- e már mennyiségfogalommal, amely a fejlődés szükségszerű állomása /minden kicsinél érzékelhető/. 

 

Apró figurákkal, színes golyókkal, pálcikákkal játsszunk úgy, hogy 6- 6-ot kiteszünk elébe- ”számláld meg, hány van előtted!”. Ezt kétszer megismételjük vele, majd megkérdezzük- ”melyik a több, a kevesebb?”. Ha megszámolta, akkor az egyik csomót széjjelebb húzzuk /többnek látszon/, és most ismét megkérdezzük „”melyik a több, melyik a kevesebb?”. Ha azt mondja, hogy most is ugyanannyi, akkor már kialakult alapvető mennyiségfogalma. Előtte azonban segítsük elő játékos formában, hogy a sok, a kevés, több, kevesebb, ugyanannyi biztonságos fogalmát gyakorolhassa.


Nagyon lényeges; hogy nem iskolai értelemben kell ”tanítanunk” gyerkőcünket otthon! Ügyeljünk mindig arra is, hogy a játék soha ne haladja meg értelmi képességeit, ám a meglévőket fejlesztgessük tovább folyamatosan

- Ne írni, olvasni tanítsuk /csak ha igényli magától, pl.: ”Anya, írd le a nevem, a tied, stb.”/- ha már érdeklik azok. Amit magától megtanul, az nem árthat!

- Igyekezzünk mindig minden érdeklődő kérdésére korának megfelelő válaszokat adni.

- Sohasem erőltessük; kimondottan káros lehet, ha a természetes érdeklődését ki sem várva, túl korai ”tanítgatással” próbálkozunk.

- Ha értelemfejlesztő játékot játszunk vele, türelemmel várjuk ki, hogy gondolkozhasson rajta /időritmusuk eltérő a felnőttekétől- lassabb koruknál fogva/ ezért ne mondjuk meg gyorsan a helyes választ helyette.

- Bízzunk gyermekünk képességeiben akkor is, ha introvertált /befelé forduló / típusú   /”pedig ezt is tudja, mégsem mondja…”/, vagy az ellenkezője, extrovertált inkább /”állandóan beleszól mindenbe”/, gyors, szerepelni vágyó típusú is.

Minden siettetés árthat, de egy kis késés gyakran használhat is.

 Ismerve apróságunkat segítsük őt átállni az iskolai életmódra türelemmel, nagy beleérző képességgel, energiával.

Így válhatnak számára, értékessé, érdekessé és élvezhetővé az előtte álló tanulói évek!

 

Ezt kívánom minden leendő kisiskolásnak!

First Day at School

Húsvéti köszöntő - húsvéti versek ovisoknak

2011.04.12. 11:45 - ovisvilág

Címkék: húsvéti versek húsvéti versek gyerekeknek húsvéti versek óvodásoknak húsvéti versek kicsiknek húsvéti versek ovisoknak húsvéti verses mese

Rózsa, rózsa, szép virágszál,

Szálló szélben hajladozzál,

Napsütésben nyiladozzál,

Meglocsollak: illatozzál.

/népköltés/

 

Fésűs Éva: Húsvét

Bokrok alján

piros tojást leltem,

azt mesélik,

nyuszi járt a kertben.

Megkérdeztem

mind az ibolyákat,

rám nevettek:

ilyet sose láttak!

 

Azt se bánom,

ha tavaszi tréfa,

bárhogy történt,

minden olyan szép ma!

Hajnalhangú

madarak üzennek,

csengő réten

barikák születtek.

 

Barkás ágon

szellő fuvolázik,

illeg- billeg

lilaruhás jácint.

Vendég is jön,

mosdik már a macska,

zöld szemében

aranysugaracska.

           

Drégely László: Három nyuszi

Kis kút, nagy kút,

közte út fut.

Rajta három

tapsifüles

Szamárháton

Kukutyinba

igyekszik-

Hol a zabot

kihegyezik.

        

Végh György: Kleofás a didergő kis tojás

Volt egyszer egy kis tojás,

úgy hívták, hogy Kleofás.

             Bimm- bamm dáridom.

Megvette egy nyuszika,

Nyuszi- lány volt: Zsuzsika

             Bimm- bamm dáridom.

Megkérdezte Zsuzsika:

”Kell- e neked szép ruha?” 

             Bimm- bamm dáridom.

”Persze mondta a tojás-,

fázik ám a Kleofás!”

             Bimm- bamm dáridom!

Befestette Zsuzsika,

a húsvéti nyuszika::

             Bimm- bamm dáridom.

Nem fázik már a tojás:

a zöldbundás Kleofás!

             Bimm- bamm dáridom!

                  

Osváth Erzsébet: Házi állatkert

           / részlet/

Mak- mak!

Tapsifüles a nevem.

A káposztát kedvelem.

Fülem hosszú, farkam rövid,

talpam földet alig ér, alig ér.

Úgy száguldok, mint a szél,

mint a szél.

               

Takáts Gyula: Kilenc nyúl

Milyen bokor?

Kökénybokor.

Mint a fehér virágcsokor.

Körülötte

zöld vetésbe,

fénylő smaragdszín búzába

kilenc nyúl fut

karikába.

             

Végh György: A nyuszi füle

Ha rászáll a fülemüle:

a nyuszi füle

eldűl-e?

Hogy eldűl-e

a nyuszi füle,

Ha rászáll a fülemüle,

egyedül-e

fülemüle

tudja, más senki kívüle

nem látta, hogy eldűl-e

a nyuszi füle,

Ha rászáll a fülemüle!

          

Török Zsófi: Nyuszigond

Három nyuszi tojást pingál,

   Egyik kéket piros pöttyel,

   másik sárgát fehér körrel…

a harmadik sírdogál:

több festéket nem talál.

 

Kettő nyuszi nevet rajta:

- A tojással mit is kezdek?

   Valamennyi színtelen lesz!

Rántottának sütheted!

Nem kapsz tőlünk színeket!

 

Ám parancsot ad az erdő:

- Piros bogyót fakassz cserje!

Ezüst port hints, lenge lepke,

sárga lisztet, virág kelyhe,

kék könnyet sírj, patak cseppje!

 

Fest nyuszink már, s egy veréb

megdicséri- Jaj, de szép!

             

Fazekas Anna: Hímes tojás

Húsvét előtt házról-házra,

kasba, szakajtóba,

tojást szedtem, megfizettem:

egy tojás- egy nóta.

 

Ángyikámtól, bátyáméktól

harminchármat kaptam,

alig győztem hazavinni

füles kosaramban.

 

Pirkadattól alkonyatig

violaszín, sárga

virágokat festegettem

húsvéti tojásra.

 

Egyik hímes, tulipánnal,

rozmaringgal ékes,

másikon meg gerlicepár,

lágy viasztól fényes.

 

Húsvét hétfőn hét határból

jöttek öntözködni:

- Szagos vízért piros tojást

adsz-e húgom,  Örzsi?

 

Minden legény kalapjába

egy- egy tojást tettem,

de a legszebbiket

kötőmbe rejtettem.

 

Piros szív van arra festve,

s két madárka, páros!

Gyere vissza érte kedves

galambocskám, János!

              

Felelgetők

 

Kormos István: Szaladós vers

- Honnan szaladsz, nyulacska?

- Mezőről.

- Miért szaladsz a mezőről?

- Kergetnek.

- Kit kergetnek, nyulacska?

- Vadászok.

- Ugyan mivel kergetnek?

- Puskával.

- Mit akarnak tőled?

- Meglőni.

- Hova szaladsz előlük?

- Erdőbe.

- Mit csinálsz az erdőbe?

- Elbújok.

- Szaladj gyorsan nyulacska!

- Szaladok! Itt ugyan nem maradok!

               

Hol jártál báránykám- népköltés

- Hol jártál báránykám

- Zöld mezőben, asszonykám!

- Mit ettél, báránykám?

- Édes füvet asszonykám.

- Mit ittál, báránykám?

- Forrásvizet asszonykám.

- Ki vert meg, báránykám?

- Szomszédlegény asszonykám!

- Sírtál- e báránykám?

- Sírtam biz én, asszonykám!

- Hogy sírtál, báránykám?

- Ehem- behem asszonykám!

                 

Hová mégy te… népköltés

Hová mégy te, kis nyulacska?

Ingyom- bingyom táliber, tutáliber,

máliber, az erdőbe.

 

Minek mégy te az erdőbe?

Ingyom- bingyom táliber, tutáliber,

máliber kertecskének.

 

Minek néked az a kert?

Ingyom- bingyom, táliber, tutáliber,

máliber, virágoknak.

                 

Fecske Csaba: Báránykám

         /részlet/

Hold ha kel az égen

aranyszőrű báránykám

aludj aludj szépen

gyöngycsillagok árnyán

 

megetetlek holnap

aranyszőrű  báránykám

tenyerembe foglak

szomorú kis árvám

 

szomjadat én oltom

aranyszőrű báránykám

hogyha megszomjazol

lombok hűsén várj rám

 

farkasnak nem adlak

aranyszőrű báránykám

ha elvesztenélek

bizony mindig bánnám.

           

Népköltés

Bidres- bodros bárány,

szalag van a hátán.

A nyakában csengő,

vezetgeti Gergő.

 

Úgy sétál a bárány,

mint egy kiskirálylány,

kényeskedő fajta,

új ruha van rajta.

 

Gergő se akárki!

Ő meg a királyfi.

S kincse királysága:

Kicsi báránykája.

         

Verses mese

Trencsényi W. Imre: Kicsi fehér bárány

Egyszer volt, hol nem volt,

volt egy kicsi bárány,

a jászola: aranyjászol,

gazdája: királylány.

 

Selyemszalag  a nyakán,

aranycsengő rajta,

aranyhajú királylány

őrzi, simogatja.

 

Minden reggel kitereli,

hazahozza este,

selyemréten selyemfűvel

kezéből etette.

 

Egyszer aztán mi történt

kint a selyemréten?

A szomszéd király fia

arra sétált éppen.

 

- Selyemréten, selyemszőrű

kicsi fehér bárány,

add  nekem a barikádat,

te szomszéd  királylány!

                   

Adok érte két szekérrel

aranyat, ezüstöt,

ezüstnyelű habverőt,

aranyból kisüstöt.

 

- Nem adom a barikámat,

te szomszéd királyfi,

akármit is igér érte

akárki, akárki.

 

- Selyemréten selyemszőrű

kicsi fehér bárány,

osztozzunk meg akkor rajta,

te szomszéd királylány!

 

- Jó lesz. Jó lesz, királyfi,      

osztozzunk meg rajta.

Simogassuk együtt ketten,

te jobbra, én balra!

 

Selyemréten selyemszőrű

kicsi fehér bárány,

azóta is együtt őrzi

királyfi, királylány.

 

Az óvodás gyerekek gondolkodásáról - gyermeki gondolkodás

2011.03.21. 19:06 - ovisvilág

Címkék: gyermek gyermeknevelés óvodások óvodások gondolkodása gyermeki gondolatok gyermeki gondolkodás

 ”Van egy külső világ, amelyből annyi a sajátunk, amennyit látni kívánunk és látni tudunk belőle” /Tatiosz/

 

Nemrég egy anyuka és óvodáskorú kislánya párbeszédének voltam tanúja egy buszmegállóban. A 4 év körüli kislány kérdezgette anyukáját; ”anya, szerinted miért tud a rigó repülni?”- és érdeklődve figyelte a közeli fán ide- oda röpködő feketerigót. ”Mert madár”- jött a válasz. ”Akkor a repülőgép is madár, ő is repül?”- kérdezett tovább.

”Nem a repülő nem madár, csak tud repülni! Fejezd már be ezt a buta kérdezgetést!”- zárta le ingerülten a beszélgetést az anyuka.


Kisgyerekeknek nincs buta kérdése! Ez is egy nagyon okos kérdés volt. Ha ismeretes előttünk, hogy a gyermeki gondolkodás más, mint a felnőtteké. Nemcsak kevesebb tudásanyagot birtokolnak a gyerekek 3- 7 éves korban, hanem gondolkodásuk minősége is eltér attól. 1-2 éves kortól kezdve az értelmi fejlődés során nagy változás jelenik meg náluk, kialakul az ún. képi gondolkodásuk.

Ahogy nőnek folyamatosan nézelődnek a környezetükben, kérdeznek, tapasztalnak, utánoznak /minket/, azonosítanak- megtanulnak szavakat, kifejezéseket, viselkedési szokásokat /otthon és az óvodában/. A különböző szavak, tapasztalatok, élmények emlékképekké válnak bennük. A fejükben megalkotott kép, a külvilág belső utánzása, gondolkodásuk szemléletessé válik. Amikor az emlékező kép megszületik egy kisgyerek fejében, felidézi a számára ismerős dolgokat /mozdulatokat, emberek arcát, tevékenységeket.../, akkor már emlékezik. Ezeket az emlékeket fel tudja használni, mint múltbeli tapasztalatait a jelenben, mint ez a kislány, aki ismeri már a repülőt, látta repülni.
 

Jellemző a gyermeki gondolkodásra még, hogy úgy vélekednek a világ jelenségeiről, mintha mindent szándék vezetne, és mintha minden élő lenne körülöttük /pl. a rollert meg kell verni, mert ”ő” a hibás, amiért elesett vele és megütötte magát, vagy azért lehet vaníliáspudingot kapni a boltban, mert a gyerekek szeretik/.
 

Később, 6-7 évesen már megjelenik a gyerekeknél az egyre uralkodóbbá váló ún. fogalmi gondolkodás. Kezdik érteni egyre jobban az okok összefüggéseit /ha leejtek egy poharat, az össze fog törni…/, de az ok- okozat megértése még nem tisztázódik előttük mindig. Cselekedeteik még nem tudatosak, átgondolásuk; a következmények mérlegelése nem kialakult. Ez később jelenik meg az értelmi fejlődés, a nevelés során. Jellegzetesség még a mágikus világkép, is gondolkodásukban. Még úgy tudják, hogy a csodák, a vágyaik akaratuktól függnek. Világképük sok éves tapasztalatunk, ismereteink alapján alakul ki, pl. arról mi az élő, az élettelen körülöttünk, az álom- valóság közti különbségek megállapítást nyernek.

A kicsi gyerekek sajátos gondolkodásmóddal rendelkeznek, így a világról alkotott képük is más, mint a miénk. Náluk a lehetetlen is lehetséges, a csodák világában élnek- az élettelen dolgok megelevenedhetnek, élővé válhatnak. Elhiszik, pl. hogy a nyuszi kiskocsival hordja szét a bokrok alá a húsvéti tojást, vagy a Mikulás rénszarvasok húzta szánon hozza  ajándékaikat. Elképzelnek dolgokat és úgy gondolják, hogy tőlük függhet azok megvalósulása / /pl. ”jó lenne, ha kisütne a nap, kimehetnék játszani”- ha kisüt, természetesnek véli, mert úgy érzi akarata érvényesült/.
 

Jellemző gondolkodásukban az is, hogy a körülöttük megtörtént eseményeket, történeteket visszafordíthatóként értelmezik. A megtörtént dolgok, amelyek körülöttük történnek csak időlegesek, és egy idő után minden visszaáll az eredeti rendbe, nem véglegesek a változások  /pl. szülők válása esetén, hiszi, hogy apa vissza fog jönni hamarosan, mert ami történt csak egy ideig tart, minden olyan lesz, mint azelőtt/. Az óvodás gyerekek életkori sajátossága még, hogy gondolkodásuk szubjektív.

Fogalmaikban azt kötik össze, ami nekik fontos, amelyek pozitív vagy negatív érzelmeket váltanak ki belőlük. Pl. ”nem akarok nagyihoz menni, mert ott unatkozom”, vagy ”imádok apuval birkózni, ő a legerősebb a világon”. Ebben az időszakban az én- központúságuk erőteljes, én- vonatkozásban élik át a világot, ők állnak középpontban, nem képesek belebújni más bőrébe, átérezni gondjukat, megérteni másokat. Saját személyük fontossága erős, azt igyekeznek tenni és gondolni; ami nekik jó. Ezért pl. nem kell kétségbeesnünk, ha apróságunk ”önzősködik”, irigy- mindent saját magának akar vagy ”elcsen” valamit, hazavisz oviból egy apró játékszert, Az enyém, övé- fogalom, nem tisztázódott fogalom még számára. Ilyenkor meg kell beszélnünk vele miért hibás ez a viselkedés, és mit hogyan tegyen. Gyakran nem képesek a lényeges és lényegtelen dolgokat elkülöníteni még. Pl. ”milyen volt a bábszínház?  kérdésre elmeséli, hogy Gergő, a testvére leesett a székről, és szünetben kapott nyalókát is, ami nagyon finom volt.
 

Mindezek mellett a gyermeki gondolkodás legjellemzőbb sajátossága- a kérdezés. Ez az alapja ismereteinek, a világról, környezetéről alkotott képének. Nagyon fontos, hogy mindig életkorának, fejlettségének megfelelő szinten kapjon válaszokat tőlünk felnőttektől! Így bővülhet ismeret-, és tudásanyaga, így tanulhatja meg- élményei, tapasztalatai mellett- a gondolkodást.

Ezért lett volna jó, ha anyuka, ott a buszmegállóban felelt volna érdeklődő kicsi lányának!

 

Tavaszi tarisznya - tavaszi versek óvodásoknak

2011.03.09. 17:28 - ovisvilág

Címkék: tavaszi versek óvodásoknak tavaszi versek ovisoknak tavaszi versek tavaszi versek gyerekeknek tavaszi vers gyerekeknek tavaszi versek kisiskolásoknak tavaszi versek kicsiknek

Eget fest kékre
réteket  zöldre,
arcodat mossa,
festi pirosra,
fényt szór a földre,
lombot a tölgyre,
szirmot havaz- a tavasz.

 

                                     /Mándy Stefánia/

Nagyon várjuk mindannyian a tavaszt! Környezetünk felfrissülését, megszépülését, a kikelet színeit, ízeit. A föld alól elsőként kimerészkedő hóvirágot, kankalint, tavaszi tőzikét.

A nap erősödő melegére előbújó rügyeket a fákon, bokrokon- az aranyesőt, barkát csakúgy, mint a friss levegőt hozó szeleket, az előbújó bogarakat, a visszatérő madarakat. A természeti jelenségeknek, a természettel való találkozásnak meghatározó élményt nyújtó ereje van a kisgyerekek körében. Ha felhívjuk rá figyelmüket, ha felkeltjük érdeklődésüket, ha megtapasztaltatjuk velük természeti környezetük változásait, csodáit. Ebben segítenek a versek szerzői is.

 

Drégely László: Tavasz hívása

Sándor, József, Benedek,

vártunk rátok eleget,

sok volt már a télből,

hóból, hideg szélből-

hozzatok meleget,

zöldellő rügyeket,

madár dala szálljon,

lepke táncot járjon,

süssél nap, fényes nap,

hozz meleget mindennap!

          

Drégely László: Tél végén   

Fenn a hegyen

van még hó,

elterül, mint 

takaró.

Mohaágyban,

hó alatt,

hóvirágok

alszanak.

 

Fenn az égen

süt a nap,

ragyognak a

sugarak,

faágakon

rügy fakad,

nem fagy be a

kispatak,

lám a Tavasz

köszönt rád,

ébredj fel hát,

hóvirág!

     

Zelk Zoltán: Hova futsz te kicsi őz?

Hova futsz, te kicsi őz?

oda, ahol várnak,

ahol sárga falevél

búcsút int a Nyárnak…

 

És az hol van, merre van?

Hát az éppen arra,

ahol most lép rá az Ősz

az első avarra.

 

S ha odaérsz, ott maradsz

őszi őzikének?

leszel társa rozsdaszín

fűnek, falevélnek?

 

Dehogy leszek! Szaladok

onnan is, tovább is,

vár énrám a Január

vár a Február is…

 

vár énrám száz téli táj,

hóba bújt vidékek,

egy nap hegyre szaladok,

másnap völgybe érek…

 

Futok, futok, hóvirág

nő lábam nyomában,

fehérszínű csillagok

bámulnak utánam…

 

De csak tovább szaladok,

amíg majd az ágak,

az ágakon a rügyek

jónapot kívánnak:

 

”Szép jó napot kicsi őz,

jókor jöttél erre,

épp most lépett a Tavasz

az első füvekre…”

 

Akár hova futok én

ha őszbe, ha télbe,

akkor is csak a tavasz,

csak a nyár elébe!

          

Gyárfás Endre: Kerekező

Csupa kerék ez a világ:

Nézd a napot odafenn!

Még a szél is kerekezik.

Hiszed-e hogy bukfencezik

fatörzseken, köveken?

Minden gurul, minden mozog:

kerekezik ürge, pocok;

fényvesszővel int a nap,

nárciszok és margaréták,

petúniák, porcsinrózsák

kis kerékké nyílanak,

szemem tárulj kerekre,

patakokra, erekre,

pillangóra, fecskére,

tücsökre és cincérre

gyöngyvirágra, tarackra…

kereken: a tavaszra!

          

Zsadányi Lajos: Kipp- kopp

Kipp- kopp

   mogyoró,

Tavaszra hív már

   a rigó.

Kipp- kopp

   kalapács,

jó kedvű már

   a kovács.

Kipp- kopp

   kert alatt,

Róka viszi

   a ludat.

        

Kányádi Sándor: Sétálgat a szellő

Sétálgat a szellő,

szökken ágról, ágra

kapaszkodik olykor

gyönge napsugárba.

 

Dudorászgat, fütyörészget,

kisöpri az üres fészket,

bekukkant az odúba,

a fejét is bedugja.

 

S rikkant egyet: ide mind,

tavasz van már idekint!

Ébredj, ébredj, Göndöri,

Kunkorodjál , Kunkori

 

S ha alusznak, vagy nem hallják,

vagy hallani nem akarják,

meghúzza a mókus farkát.

 

Ettől aztán Kunkori,

göndörödik Göndöri,

az álmos szemét a két mellső

lábfejével dörzsöli.

          

Kányádi Sándor: Bokor alján

Bokor alján ibolya,

ágak hegyén barka,

a kerítés tetején

csörög egy nagy szarka.

 

Illatos az ibolya,

és a barka selymes,

a szarka meg szemtelen;

szemtelen és nyelves.

 

Csokorba az ibolyát,

melléje a barkát!

Hess el innen- ha tudod,

hessentsd el a szarkát!

         

Kányádi Sándor: Rigók

Tegnap egy rigó

fönn a fán,

füttyentett egyet,

s azután.

 

tovaröppent

a szomszéd fára.

Ott várta

a párja.

 

És a párja is

füttyentett egyet.

És együtt a harmadik

fára röppentek.  

 

Egy fa- egy fütty.

Így szálltak fáról fára-

s reggelre kizöldült

a környék minden fája.

                        

Nemes Nagy Ágnes: Mit beszél a tengelice?

Mit beszél a tengelice?

Azt mondja a tengelice:

Cipity Lőrinc, cipity Lőrinc,

tyaf, tyaf, tyaf.

 

Tengelice, fönn a fán,

ilyen pici dal után

mért mondod, hogy:

tyaf, tyaf, tyaf?

 

Pici madár vagyok én,

pici nótát tudok én,

cipity Lőrinc, meg egy pici

tyaf, tyaf, tyaf!!

           

Osvát Erzsébet: Rigó rikkant az ágról

Énekkar a javából!

Rigó rikkant az ágról.

Fölvidul a föld, az ég.

Felesel egy Nyitnikék.

A barackfa hallgatja,

Szelíden szól:- Te csacska

- nyitni kék!-, mért kiáltod?

Virágruhám nem látod?

Nefelejcsek kék szemét

nem is vetted észre még?

Sárgahajú pitypang ezre,

nézd, hogy nevet a szemedbe!

Mért fújod hát:- nyitni kék?

Kinyitottunk már mi rég!

            

Zelk Zoltán: Fölkeltek a madarak

Hamarabb

mint a Nap,

fölkeltek a madarak.

Hajnali

ég alatt

elfütyülik álmukat.

Elmondják

álmukat

meglebbentik szárnyukat.

Lebbentik

szárnyukat,

fáról fára szállanak.

Keresik

hol akad,

reggelire jó falat.

Egy falat,

két falat,

kukacok és bogarak.

Mire föl-

kél a Nap,

jóllaknak a madarak!

          

Veress Zoltán: Hencegő

Kotlós körül pihetollú

tegnapköltött kis csibék-

még gyengécskék, még butácskák,

mert hisz igen kicsikék.

 

Csak az egyik bátrabb köztük,

peckesen jár, s így pityeg,

- Tegnap óta nagyot nőttem,

még ha nem is hiszitek!

 

Több pihém van, mint tegnap,

csőröm, karmom vaskosabb;

meglátjátok, milyen hetyke

kakas leszek maholnap…

 

De ez semmi-néz az égre-

amellett, hogy mi leszek,

ha ebből a hatalmas, kék

tojásból is kikelek!

               

Tarbay Ede: De jó lenne

De jó lenne szélnél

      sebesebben szállni,

fagyott tavi nádas

      húrján citerázni.

 

De jó lenne tavaszi

      patakokkal futni,

vackorkörte ágára

     bóbitákat fújni.

 

De jó lenne illatos

     mezőkön heverni,

száraz szénakazlakban

    meg- meghemperegni.

 

De jó lenne boróka

    gyöngyét nyakba fűzni,

láda megett  tücsökkel

    éjjel hegedülni.

               

Fésűs Éva: Nyuszi anyó

Nyuszi anyó, mi újság van

a tavaszi barázdában?

 

Kilenc kicsi nyúlgyerekem

született az elmúlt éjjel,

szépen megszoptattam őket,

betakartam falevéllel.

 

Kilenc kicsi nyúlfiamat

fölnevelem nemsokára,

övék lesz a széles világ

legkerekebb káposztája!

           

Fésűs Éva: Vet a gazda, vet…

Vet a gazda, vet,

zabot veteget,

nagy kalap van a fejében,

nézi az eget.

 

Vet a néne, vet,

babot veteget,

három nyuszi most veti a

cigánykereket.

 

Fúj a szellő, fúj,

mindjárt beborul,

zabra, babra, nagy kalapra

zápor cseppje hull!

 

· 1 trackback

Nőnapra!

2011.03.08. 16:49 - ovisvilág

Címkék: nőnap nőnapi köszöntő nőnapi versek

Nőnap alkalmából az óvodások nevében meleg szeretettel köszöntök minden apró kislányt fiatal nagylányt, felnőtt édesanyát, szépkorú nagymamát, dédnagymamát ezzel a néhány óvodás verssel:

 

 

Lászlóffy Aladár: Kicsi köszöntő

Olvad el a hideg hó,

nem vagyok én mindig jó,

mégis szeret anyácskám,

szelíd szeme vigyáz rám,

korábban kel, mint a nap,

kis csupromba tejet ad,

s tiszta vagyok, mint a hó…

Édesanyám nagyon jó!

 

Elolvad a kemény jég,

melegedik már az ég.

Siessetek ibolyák,

virágozz, cseresznyeág.

Erdők, kertek, ablakok,

bár egy csokrot adjatok!

Simogasd meg, meleg ég.

Édesanya, legyen szép!

          

Kányádi Sándor: Ha én zápor volnék

Ha én zápor volnék,

égig érő zápor,

áztatnám a földet

istenigazából.

 

Hogyha napfény volnék,

melengető napfény,

minden sugaramat

széjjel teregetném.

 

Ha én harmat volnék,

minden reggel s este

lábujjhegyen lépnék

bársonyos füvekre.

 

Hogyha szellő volnék,

erdőn, mezőn által

járnék a virágok

finom illatával.

 

Kislány vagyok, s ezért

harmat, napfény, zápor

s a vidám szellő is

igaz, jó barátom.

          

Kovács András Ferenc: Hajnali csillag peremén

Hajnali csillag peremén

várjuk a reggelt, te meg én..

harmatozó fény a házunk,

mélybe kalimpál a lábunk.

 

Vacsora csillag peremén

lessük az estét, te meg én:

elsuhanó fény a házunk,

reszket a mélyben a lábunk.

 

Földre bukó fény: te meg én.

éjbe hunyó fény: te meg én.

Lobban a sóhajuszályunk:

csönd ciripelget utánunk.

             

Cseh Katalin: Esti kérdések

Mit eszik az égi táltos?

  Felhőabrakot.

Mit fényesít éjanyó?

  Csillagablakot.

Mit iszik a kobold?

  Gyöngyharmatteát.

Mit fésül a hableány?

  Hullámok haját.

Mit hallgat a gyerkőc?

  Nagyanyómesét.

Álomillatú szobában

  Tündér énekét.

          

Páskándi Géza: Gyermekes

Pisze, pisze,

vesszünk össze-

béküljünk ki

nyárra, őszre.

 

Kisvonatod

hozzám szalad,

s lefekszünk a

nádas alatt.

 

Pittypalatty, szól

a torkodban,

odakapok,

hogy megfogjam.

 

Anyajegynek

válladra száll,

szendereg egy

katibogár.

 

Láncfűgyűrűt

fonok néked,

nem aranyos

füves féket.

     

Weöres Sándor: Arany ágon ül a sármány

Arany ágon ül a sármány,

Kicsi dalt fúj fuvoláján,

Arany égen ül a bárány,

Belezendít citeráján.

 

Piros alma szívem ágán,

Kivirító koronáján,

Aki kéri, neki szánnám,

Akinek kell, sose bánnám.

Jusztina

 

My first Black Tulip

Peti sorozat 10. rész - Peti és a dac

2011.02.25. 11:02 - ovisvilág

Címkék: dackorszak dacmagatartás dacmagatartás metzger féle ismertetőjelei dacreakció dacreakció veszélye dackorszak kezelés dackorszak hiszti dackorszak kezdete dackorszakok

 Egy szürke, téli délelőtt kicsit álmos hangulatban, aránylag csendesen játszogatott csoportunk. A nagyobb fiúk egy csapata kisautókkal versenyzett az autószőnyegen, néhány kislány kifestőzött a kézimunka- sarokban, a kiscsoportos lányok egy része a babaszobában babázott, főzőcskézett. Néhányan ide- oda bekapcsolódtak egy kis időre, és továbbmentek. Peti Danival a kockázós sarokban építkezett.

Egy kisszékre ülve figyeltem játszó gyermekeimet. Nagyon sok ismeretet össze lehet gyűjteni róluk játék közben. Ki, kivel, mit, mennyit és hogyan játszik? Ki közülük, aki irányít, aki elfogadja ezt társától? A különböző játszócsoportok mennyire tartják tiszteletben egymás játékát? Megtudnak- e osztozni a ”sláger” játékszereken /dömper, babakocsi/? Hogyan viselkedik egy- egy apróság játék közben?

 

Hiszen életkoruk leglényegesebb, fejlődésüket elősegítő, tevékenységüket "végzik"- játszanak. Ettől fejlődnek! Persze most éppen Petiéket kísértem figyelemmel. Danival a nagyméretű fakockából takaros építményt készítettek. Most került sor egy toronyra. Felváltva rakták egymásra a kisebb- nagyobb elemeket- néhányszor leborult- újra nekifogtak. Danika kezdte most, aztán Peti tett rá két nagyobb kockát.

 

Nagy robajjal ledőlt a torony. Ekkor Peti fiam felugrott, mint akit a darázs megcsípett, és felborította az egészet! Társa szinte összerezzent ijedtében, Peti meg ott hagyta. A többiek is felkapták a fejüket a hirtelen zajra. Peti állt a szőnyeg közepén, dühösen nézett maga elé, arca kipirult, kezei ökölben. Gréti,  egyik nagylányunk megszólalt: ”de rossz gyerek vagy Peti!”. No erre kitört kisfiunk, akkora sírásba kezdett, hogy már az egész csoport abbahagyta a játszást, várták mi lesz ebből. A csendes játéknak ezzel fuccs... meg kell szólalnom!

 

Tisztában voltam a történtekkel, hisz láttam, ezért így fordultam a gyerekekhez:

"Tudjátok, van amikor valami nem sikerül, pedig nagyon szeretnénk. Emiatt dühösek leszünk, de nagyon. Úgy látom Petikém, veled most ez történt, de azért nem vagy rossz! A játékokra viszont mindenkinek vigyáznia kell, és a többieket sem zavarjuk, ezt neked is meg kell tanulni!"

Nyugodt hangon kértem- "gyere ide, ne sírj", Peti meg sem mozdult. Még azt sem engedte, hogy megérintsem, dühösen elfordult és sírva toppantott a lábával. Hagytam. Dacos kitörése, tehetetlensége miatt alakult ki.

 

Ebben a korban felfokozott érzelmek és az ellenállásra kialakuló erős feszültség vezet a dacoláshoz. Ezt csak táplálnám most benne, ha leteremteném, vagy erősködnék, hogy kérjen elnézést, amiért rongálta a játékot, zavarta társait. Időre van szüksége, hogy megnyugodjon. Nagyokat hüppögött, nem nézett senkire- sajnáltam!

 

Tudom azt, hogy a kicsi gyerekek képtelenek elkönyvelni a sikertelenséget. Azt is, hogyha túl sokat vállalnak, vagy még hiányzik tapasztalatuk egy- egy tevékenységben, pl.: hogyan kell magas tornyot építeni ledőlés nélkül, akkor önmagukra lesznek mérgesek, és a türelem, a kitartás még kevés… kitörnek: "miért nem tudom azt, amit csinálni akarok?!""Bizony, Petikém- morfondíroztam leülve a rajzolós kislányok mellé- még nehezedre esik a tudni és az akarni között különbséget tenni! Aztán a szabályainkat is el kell tanulnod tőlünk, és betartani azokat… de van még időd, hisz kiscsoportos vagy csupán!"

 

Eddig értem el magamban, amikor megjelent Peti, és leült szó nélkül, kicsit szipogva mellém. Még befejeztük Csillával egy fenyőfa kifestését, és fenyőről szóló kis dalt, aztán néhány perc után felé fordultam. ”Töröld meg a szemed! Megnyugodtál? …Ennek örülök, nagyon szomorú voltam, amiért ilyet tettél… Dani is megijedt tőled… a többieket is zavartad.  Majd megmutatom, hogyan kell várat építeni legközelebb, de szeretném, ha máskor nem viselkednél így. Megértesz? Megígéred?” Rám nézett, bólintott és hozzám dőlt. Szinte hallottam mekkorát sóhajtott belül, megkönnyebbülve!

 

Ha mi felnőttek daccal találkozunk általában, az a vágyunk támad, hogy minél előbb megtörjük, "fejezze be a kisgyerek". Ez nem szándékos- főleg a kisebbeknél-, gyakran önkéntelenül tör ki, "magától jön". Nem is tart sok esetben néhány percnél tovább.

Most Petinél is ez történt, de komolyan vettük őt, nem nevettük ki, és sikerült magától megnyugodnia és meggyőződnie arról, hogy mostani kitörése ellenére kedveljük őt is és nem "rossz gyerek"!

 

Influenza gyerekeknél

2011.02.17. 12:34 - ovisvilág

Címkék: influenza gyerek influenza gyerekeknél influenza óvodásoknál influenza óvoda

Mostanában szinte ijesztő méreteket öltöttek az influenzás jellegű megbetegedések. Tv, rádió is ezt hangoztatja nap mint nap, és bizony tapasztaljuk is, hogy az óvodás gyerekek is egyre nagyobb számban betegednek meg. Hirtelen belázasodnak, köhögnek, fájlalják torkukat, hasukat, végtagjaik izmait. A szülők meg rettegnek, vajon mikor kapja el gyermekük is a vírust! Ki lehet-e védeni a fertőzést egy gyermekcsoportban, vagy csökkenteni ennek veszélyét?

Nem igazán mondható egyértelmű igen, hisz a nap nagy részében együtt lévő kicsi gyerekek között sajnos gyorsabb a fertőződés. Még akkor is, ha igyekszünk gyakorolni velük az alapvető egészségügyi szokásokat folyamatosan /”Tüsszentéskor, köhögéskor tartsd a zsebkendődet magad elé!/… ”Jól töröld meg az orrod!”… ”Mossatok gyakrabban kezet!” stb./.

A belázasodott társat rögtön elkülönítjük a betegszobában, értesítjük a szülőket. Jelezzük azt is, ha egy kisgyerek viselkedése megváltozik- nyűgösebb, étvágytalan, kedvetlen, nem játszik, hisz már az is lehet jelzés a betegségre. Ezért kérjük a szülőket is, hogy ha otthon észrevesznek hasonló jeleket kicsijükön, mérjék meg lázát és vigyék orvoshoz. Különösen most a járványos időszak idején lényeges ez!

Van olyan eset, hogy egy-egy szülő reggel belázcsillapítózott apróságát hozza óvodába- hátha kibírja még ezt az egy napot! A munkahelyeken valóban nem örülnek, kellemetlen a szülőknek, hogy megint kiesnek a munkából. De a begyógyszerezett kicsi gyerek délre már ismét lázas lesz! És bizony a fertőzés veszélye fokozódik! Ezért megfontolandó most, hogy lázas, begyógyszerezett kisgyerek közösségbe menjen. Akkor is, ha erősen folyik az orra, köhög, ha torkát fülét, hasát fájlalja, rossz a közérzete, étvágytalan, sírósabbá, nyűgösebbé válik. 

Az óvodában-megelőzésként- próbáljuk a gyerekek ellenálló képességét erősíteni- ha van rá lehetőség- néhány perces ”napfürdővel”, levegőztetéssel; kis sétákkal odakint. Készítünk együtt gyümölcs-, zöldségsalátákat, gyógyteát főzünk- közösen fogyasztjuk. Az időjárásnak megfelelően felöltöztetjük őket, mozgásos játékokat játszunk a gyakrabban átszellőztetett csoportszobában. Ha szükséges, segítünk főleg a kisebbeknek az orrfújásban, kézmosásban. Ám ha a vírus megtalálta a kis csapatot, akkor keveset tehetünk! 

A járvány miatt nagyon fontosnak tartom, hogy a szülőkkel együtt még fokozottabban figyeljünk kicsi gyermekeink egészségi állapotára. Minden felnőtt felelősséggel döntsön saját és a többi kisgyerek egészsége érdekében! Mert nincs elszomorítóbb látvány egy beteg kisgyereknél!

 

Peti sorozat 9. rész - Peti és a szokások

2011.02.09. 11:37 - ovisvilág

Címkék: óvoda óvodás óvónő óvodai beszoktatás óvodai beszoktatás menete óvodai élet óvodai szokások

 

 

Az életünket átszövik a szokások, azok rendszerei, és megkönnyíthetik az együttélést. Így van ez az óvodás gyerekeknél is, mert a szokások kialakítása szinte születésüktől fogva elkezdődik. Először a szülők teremtik meg otthon az étkezési, alvási, viselkedési és sok más, az együttéléshez elengedhetetlen, általuk jónak vélt szokásokat gyermekük számára. Később itt az óvodában sok szokás megváltozik, átalakul és szép folyamatosan rendszerré bővül.


Egy új, kicsi ovistól nem várhatjuk el, hogy tudjon és alkalmazzon minden szokást, amelyek szerint tevékenykedünk. Majd ezek alapján alakul ki napirendünk, válik rendszeressé az óvodás élet ritmusa, és ezzel tudjuk megteremteni a nyugodt légkört egy csoportnyi apró manó számára. Fokozatosan és folyamatosan- tevékenységeink közben- képesek lesznek magukévá tenni saját ritmusuk szerint.
Erre egy példa: testnevelés foglalkozás előtt átrendezzük a csoportszobát, behozzuk a tornaszereket, /kis zsámoly, szőnyeg, körkötél, labda, stb./ amire épp szükségünk van. A gyerekekkel átöltözünk tornaruhába /külön kis póló, nadrág, nem csúszós talpú cipő, tornacipő/. Az átöltözés a legnépszerűtlenebb művelet, főleg a kisebbeknél- ők lassabban, segítséggel tudnak még öltözni. Közben a nagyobbak már vígan labdáznak, fogócskáznak, ők meg irigylik.


Ez alkalommal Daninak - Peti kis barátjának - hamarabb sikerült az öltözködés és türelmetlenül odaszólt ”gyere már Peti, fussunk!”- de Peti nem bírta felhúzni a zokniját és ezért késlekedett. Már- már kétségbeesett. Miután segítettem az egyik kislánynak kifordítani a pólóját, odaléptem hozzá is. A zokni, cipő hamar felkerült lábára és futás Dani után. Aztán az az ötletem támadt, hogy ”megfűzöm” a nagyobb gyerkőcöket, segítsenek be a kicsik öltözködésébe. Nem kötelező, az tegye, aki úgy érzi jó dolog segíteni a másikon.


Az első időszakban néhány nagycsoportos kislány kezdett segítkezni- kapták is tőlem a dicséretet!- aztán, talán ezen felbuzdulva egyre többen, még a fiúk is beálltak. Egy idő elteltével sokkal gyorsabban elkészült a csoport a mozgásos játékokra és szokást teremtettünk közösen- ”Segíts a másikon!”. A gyerekekbe napról napra jobban beivódott,- és ha nem is mindenki teszi mindig szívesen- de ha egy kisebb társ rászorul- segítenek!


Peti is, kisebb társaival együtt fokozatosan el fogja sajátítani az összes szokást. Azt, hogyan kell kulturáltan étkezni, önállóbban öltözni, fésülködni, mosakodni, fogat mosni. És azt is, hogyan szükséges alkalmazkodni társaihoz; játékot elkérni, várni egymásra, figyelembe venni egymást. Megtanulja hogyan kell ”élni” az oviban. Itt van lehetőség, idő és türelem is részünkről, hogy a mindennapok során ezt minden apróság gyakorolhassa és elsajátíthassa. Ezáltal növekszik majd önállósága, magabiztossága, jó közérzete. Ez a célunk!

 

A gyermeki önállóság kialakulása óvodáskorban - 3. rész

2011.02.02. 17:52 - ovisvilág

Címkék: óvoda óvodások gyermeki önállóság

Amikor óvodás lesz 3 évesen egy kisgyerek, már otthonról különféle szokások, készségek, képességek birtokosa. Az óvodai életbe való beilleszkedés folyamatos és mindnyájuk számára komoly feladat megtanulni élni gyermekközösségben. Nehéz és zavaroktól nem mentes időszak ez még a nyitottabb, önállóbb, bátrabb kicsik számára is. Könnyítőleg hat azonban az a tény, hogy már vágynak társak közé, érdeklődőek, kíváncsiak az új, a tágabb környezet iránt, gondolkodásuk, figyelmük fejlődik, játékkedvük fokozódik. Persze különböző intenzitással, egyéni vonásaikból fakadóan szinte mindannyian másképp élik meg az ”új élet kezdetét”. Velük együtt mi is, akik nevelhetjük őket az óvodában!

 

Fontos és elsődleges teendőink egyike a szokások, a szabályok alapjainak megismertetése, megtanítása a gyerekekkel. Azzal a 20- 30, különféle környezetből érkező, különböző aprósággal, aki csoportunkba jár. Lényegesek az ún. gondozási szokások /az egészségügyi, öltözködési, étkezési/, melyek fejlettsége egyénileg eltérőek, mások lehetnek. Az óvodai együttélés kialakításában viszont szükségesek.

 

Miután megfigyeléssel begyűjtjük gyermekeinkről első ismereteinket, ehhez fogunk először közösen, hisz a 3 éveseknek meg kell ismerkedniük szinte mindennel. A kisgyerekek számára még gondot okozhat egy alapos kézmosás, a wc. használata, az orrfújás, a fogmosás és sorolhatnám. Az önállótlanabb, bátortalanabb kicsik segítségére ott vagyunk, van és kell is, hogy legyen időnk pl.: öltözködésnél kezükbe adni a ruhadarabot, megtanítani felvételét, türelemmel kivárni, míg sikeresen felveszi, és együtt örülni, dicsérni őt érte. Ugyanezt tenni, ha kézmosásnál, fogmosásnál akadnak nehézségeik- felhajtani ruhaujját, szappant használni, vagy a fogmosás helyes ”technikáját” elsajátítani.

 

Gyakran gondot okoz- főleg az első szokások megtanulása idején pl.: az étkező eszközök használata /kanál, villa/, kulturált étkezés. Ezért szükséges kialakítani, hogy a kicsik az önmagukkal kapcsolatos tevékenységekre képesek legyenek. Az önállóságuk mértéke gyorsan kiderül; van, akinél már nem probléma a zokni, cipő fel-levétele, a villával étkezés, fogmosás, de van akinek ehhez több időt kell adnunk, és fokozatosan képes lesz mindezt megtanulni, ha gyakorolhatja. Siettetés, türelmetlenkedés nélkül!

 

Nem jelenthet gondot az, hogy nem egyforma szinten és ritmusban tevékenykednek a kicsik, az a fontos, hogy önmagukhoz képest sajátíthassák el, és fejlődjenek ebben is. Ha önállóságuk mértékének folyamatos fokozása biztosított az óvodai mindennapok során, akkor az önállótlanabbak is, sikereket könyvelhetnek el egy idő után. A csoport előre megtervezett napirendje- melyben tágabb időkeretet szánunk valamennyi gondozási feladatra- ezt elősegítheti.

 

Gyakran ezért igyekszünk meggyőzni, és esetenként megvigasztalni azokat a türelmetlen anyukákat, akik panaszkodnak csemetéjükre /”nem akar önállóan enni, öltözködni, kezet mosni… várja, hogy segítsek, pedig már tud egyedül is…”/. Nem feltétlenül szükséges, hogy 3 évesen minden magával kapcsolatos teendőt /öltözködéstől a fésülködésig, kulturált étkezésig, rendrakásig/ önállóan el tudja végezni egy apróság! Fokozatosan viszont mindannyian képesek megtanulni és gyakorolni egyre nagyobb önállósággal ezeket a szokásokat.

 

 

Ugyanez vonatkozik a szocializálódás, a közösségi élet szabályainak, szokásainak elsajátítási folyamatára is. Nem minden kisgyerek érti először meg azokat a szabályokat, követeléseket, amelyek elé állítjuk az óvodában. A közös életünket megkönnyítő szabályokra viszont szükség van. Az alkalmazkodás egymáshoz, az osztozkodás a játékokon, bizonyos mértékű türelem és tisztelet a társak iránt, a konfliktusok megoldására való érzékenység. Egy óvodás kisgyerek számára mindezek- életkori sajátosságaiknál fogva- csak fokozatosan sajátíthatóak el.

 

A rend, a fegyelem is lényeges, de csak akkor, ha nem ezt tartjuk a legfontosabbnak! Ha egyenrangú része csupán nevelésünknek, és nem arra törekszünk, hogy rendszabályozásunk mértéke döntse el munkánk eredményes- e a 3-7 éves gyerekek között. Gyakran nem is lehet ”sémás” nevelési technikákkal, könyvekből megtanult módszertani tudással folytatni nevelésünket a mindennapok során. A kicsik önállósága sem tud fejlődni a túl rendszabályozó ráhatások alatt.

 

Mivel az óvodáskorú gyerekek fejlődése főleg játéktevékenységeik nyomán történik- ezért engednünk kell őket, főleg játszani! Minél többször, minél többet és szabadon! Önállóan választhassanak, dönthessenek a játéklehetőségek között. A koruknak, vérmérsékletüknek, fejlettségüknek megfelelő tevékenységeket végezhessenek és szerezzenek minél több pozitív élményt, tapasztalatot, ismeretet ezáltal. Tegyék ezt közösen társaikkal, mert a közös át-, megélés fejleszti azokat a személyi tulajdonságokat, viselkedési vonásokat, melyek birtokában még felszabadultabbá, önállóbbá válhatnak.

Ha igyekszünk minden kisgyereknek egyénre szóló figyelmet szentelni, akkor a kis óvodai csapat közösségi életét is sikerül jól alakítanunk. Értő, érző figyelemmel, empátiával, és türelemmel nevelve önállóbbá, felszabadultabbá, kiegyensúlyozottabbá!

 

Régebben az óvodák számára ”meghatározták” korcsoportonként és nevelési területenként, hogy a gyerekek egy év végére milyen általános követelményeknek ”feleljenek meg”. Ma ez természetesen már nincs! De olyan általános fejlődés mutatókkal rendelkezünk a kisgyerekek megfigyelése során, amelyek jellemzőek.

Erre példák az egészséges életmódra nevelés területéről:
 

- A 3-4 évesek általában /az egyéni eltérések természetesek!/ kis segítséggel tudnak  tisztálkodni- arcot, kezet mosni szappannal, körömkefével, törölközőjükkel szárazra törlik magukat. Wc. használat után segítséggel használják a wc. papírt, segítséggel fogat mosnak, megtanulnak orrot törölni. Önállóan fel tudnak venni /pl.: a cipőt sokszor fordítva/, segítséggel gyorsan megtanulják a fel- levétel ”technikáját”.
 

- A 4-5 éves gyerekek már sokkal önállóbban végzik, néha felszólítás, magyarázat útján a fent említett önmagukkal kapcsolatos teendőket /fésülködnek, gombolják ruhájukat, elmossák, helyre teszik fogkeféjüket, esetenként segítséggel rendbe teszik ruházatukat. Önállóbbá válik étkezésük, ügyelnek környezetük rendjére.
 

- Az 5-6-7 évesek mindezt még önállóbb módon teszik, a szokások rendszeressé, teljesen megszokottá válnak, a szükségeik kielégítése természetes módon történik. Igyekeznek és igényükké válik saját és környezetük rendbetétele optimális feltételek mellett.

közösségi életben a legkisebbek is képesek óvó néni szavait, utasításait meghallgatni. Megköszönik a felnőtteknek, társaiknak, amit kapnak tőlük. Általában köszönnek egymásnak. A játékokon való osztozkodás még gyakran kevésbé sikeres, irányítással, segítséggel megy csak. Kialakul a hajlam, hogy egymásra figyeljenek, meghallgassák a társaikat, de játékukban még kevés a szabály, az alkalmazkodás képessége.
 

A nagyobbaknál már az addig kialakított közösségi szokások /érdeklődés, tolerancia egymás iránt, stb./ fokozatosan rendszeressé, természetessé válnak. A konfliktusok kezelésében segítséget igényelnek, vérmérsékletük, alkatuk alapján reagálnak, a felnőttek utasításait, kéréseit tudatosabban érzékelik, kezelik.

 

Mindezek, hangsúlyozom általános jellemző vonások, reakciók egy óvodás kisgyerek fejlődésében, de sokójuknál folyamatosan fellelhetőek a mindennapok során. Az egyéni fejlődés mutatói egyéni bánásmódot igényelnek, azaz mindannyiuk számára fontos, hogy figyelembe vegyük melyikőjük mennyit és mit vár el tőlünk, és mi felnőttek hogyan hatunk fejlődésére!

 


A gyermeki önállóság kialakulása óvodáskorban - 2. rész

2011.01.26. 12:10 - ovisvilág

Címkék: gyermeknevelés gyermeknevelési tanácsok szülőknek gyermeki önállóság szülőktől való elválás

Munkám során gyakran találkoztam gátlásos, szorongó, visszahúzódó, félénk kisgyerekekkel, akik közül többen lassanként feloldódtak, és nagy változáson mentek át. Mindez akkor következett be, amikor már beilleszkedtek az óvodai életbe és kezdték elfogadni, sőt jól érezni ebben magukat. Akadtak azonban olyan apróságok is, akik csendesebben, félszegebb és kicsit passzívabb látszatot keltettek.

Ők azok, akik jobban szeretnek egyedül vagy egy- két társsal játszani később. Nem unatkoznak, figyelnek, de szeretnek gyakran magukban maradni, elmélyülten foglalkozni valamivel /pl.: legózni, festegetni, gyöngyöt fűzni/. Halkszavúságuk nem érdektelenség, inkább egyéni személyiségvonás.                          

Emellett bizony megtalálhatóak olyan kicsik is, akik szinte elszigetelődnek, a kallódás határát is elérik, magányosan játszók, visszahúzódóak, passzívak, társaik között nem találják meg helyüket igazán. Így van ez a felnőttek világában is!

Óvodáskorban már igen jellemző típusú, karakterű gyerekekkel találkozhatunk. Fejlődő személyiségük sajátos, egyéni vonásai megjelennek, már-már jól felismerhetőkké válnak. Vannak köztük bátrak-óvatosak, irányítók-tartózkodóak, élénkek-lassúak, lobbanékonyak-megfontoltak és jellemük, vérmérsékletük szerint még sokfélék, hisz mindannyian mások és egyediek. Már megítélhetjük vonásaik alapján, hogyan viszonyulnak környezetükhöz, a külvilághoz, önmagukhoz, társaikhoz.

 

Hogyan képesek megkeresni helyüket abban a kiscsapatban, ahová csöppentek? Milyen teljesítményre képesek? Mennyire hat rájuk a szüleiktől való elválás? Megfigyelhetjük milyen a társakkal való kapcsolatfelvételük. Gyorsan teremt-e, vagy inkább maga játszik? Hogyan reagál, ha hívják vagy mások is csatlakoznak hozzá? Ő ad ötleteket, irányít, vagy belemegy-e, ha más teszi, elfogadja-e vagy nem a másét. Ezekre a választ nem azonnal, hanem hónapokig tartó megfigyelés után kaphatunk.

 

A családi környezet, a szülők hiánya, és a tőlük való függés mértéke nagyban befolyásolja ezeket a válaszokat. A függés /depedencia/ témakörével nagyon régóta foglalkoznak már szakemberek, pszichológusok. A szülőktől, főleg az édesanyától való leválás természetes folyamata nem mindig problémamentes. Az egészséges gyermek-szülő kapcsolatban folyamatos. Még akkor is ha érzelmi veszteséget él át mindkettő /pl.: óvodai beszoktatásnál/.

 

Ahol viszont erős, túlzott függés van a szülő-gyermek között, ott az elszakadás nem, vagy csak részben történik meg. Ebben az esetben nehéz azönállósodás kialakulása. Amikor anya csinál meg mindent kicsije helyett, kiszolgálják mindenben, kisbabaként kezelik, lesik minden óhaját, féltik mindentől. Ekkor a túl erős kötődés miatt alig, vagy nem képes beszokni igazából az óvodába. Napjai azzal telnek, hogy állandóan várakozik /mikor jönnek értem?/, képtelen megvédeni magát, zavarttá válik, nem tud senkibe kapaszkodni. Egy-egy feladat kifog rajta, mert zavarja koncentrálását a szorongás. Így kudarcok sorozata érheti, nem érzi jól magát. Ilyen esetben mindig tennünk kell- közösen a szülőkkel-, hogy megpróbáljuk enyhíteni, és elősegíteni a kicsi gyerek oldódását.

 

Nagyon nehéz helyzetbe kerül a szülő, a kisgyermeke, de komoly feladat hárul ránk nevelőkre is. A szeretetteljes, kölcsönös bizalom azonban sokszor segít. A kitartó türelem, az odafigyelés, az őszinte, feltételnélküli szeretet eredményt hoz. A majdnem perifériára szoruló kicsik képessé válnak elfogadni az általuk teremtett nyugodt légkört, a varázslatokkal teli meséket, a közös játékokat társaikkal.

Együtt kell megbirkóznunk ezzel a feladattal és az eredmény megéri!

A gyermeki önállóság kialakulása óvodáskorban

2011.01.19. 19:00 - ovisvilág

Címkék: gyermeknevelés gyermeki önálóság önállóság fogalma önállóság fejlesztése

 1. rész

 

”Úgy szeretném, ha önállóbb, bátrabb lenne a többiek közt kisfiam”- sóhajtott fel az egyik fiatal anyuka nemrég beszélgetésünk során. Valóban gond ez.

 

Van-e olyan kisgyermekes szülő, aki nem szeretné, hogy gyermeke magabiztos, ügyes, határozott, magát megvédeni tudó és jó önértékeléssel, önállósággal rendelkezővé váljon. Biztos nincs, hisz mindenki arra törekszik, hogy aprósága akkor is képes legyen majd megállni helyét, amikor már elengedik a kezét! Nem sírós, szorongással teli, félénk csöppséget hagy a bölcsődében, óvodában.

 

A gyermeki önállóság kialakulása, fejlődése nagymértékben a szülői, később az intézményes nevelésen, szoktatáson múlik. Elsődleges a gyermek-szülő, kapcsolat örök problémája; a függőség és a függetlenség mértéke. Döntően befolyásolja a kisgyerek életét az, hogy a család, a szülők mennyire engedik- feszítik vagy lazítják- ezt a köteléket, mely összefűzi őket apróságukkal. Amikor óvodáskorba ér a kicsi gyerek önállósodási, érvényesülési igényei megerősödnek. Ám addig még hosszú az út.

 

Már a 18-20 hónapos kicsi is igyekszik egyre önállóbban viszonyulni környezetéhez. Ez erősödik az életkorral egyre jobban, és 2-3 éves korban rendkívüli erővel jelentkezik. Egyedül szeretne mindent csinálni, minden érdekli, megérint, megízlel, szétszed, amit csak lehet. Akarata, ellenállása növekszik szüleivel szemben, ha nem teheti, amit ő akar. Így következik be a dackorszak.

 

Az ebben az időszakban összegyűjtött tapasztalatok egész életére szólnak! Ezt kell felismernünk szülőként, és gyermekünk akaratosságát, önállósági törekvéseit- az egészséges korlátok mellett- nem le-, megtörni, hanem segíteni, támogatni kell. Hisz ez egyénisége kibontakozását jelzi, megismerési, kutatási vágya, alakuló képességeit segíti fejleszteni. Ha megtapasztalhatja, hogy pl.: kifolyik a kakaó, ha feldönti a poharat, összetörik a tányér, ha leejti- ebből tanul!

 

Nem azért tesz sok más mindent is, mert "rossz gyerek" és kellemetlenséget akar okozni a felnőtteknek, hanem kíváncsiságát elégíti ki, érdeklődik minden iránt, ami körülveszi. Később is ezért szedi szét kisautóját, babáját, vagy tépi szét a könyv lapjait-, rontja el testvére játékát. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy mindent megtehet saját akarata szerint. Szabályok, korlátok szükségesek és ezt igényli is, hisz ezek megismerése, elfogadása is ismereteket, tapasztalatokat jelent számára. Tanulnivalót jelent, amit szüleitől kap, akikben bízik.

 

A szülő iránti bizalom, a megbízható kötődés lelki fejlődésének elsődleges feltétele. Ezt is ki kell- sok minden más mellett- fejlesztenünk. Pozitív élmények nyújtásával, szóbeli, cselekvő segítséggel, bíztatással és következetes odafigyeléssel.

 

Az önállóság mértékének engedése vagy gátlása nem egyszerű szülői teendő! Gyakran akadályozzuk gyermekünket türelmetlenségünk miatt. Egy kicsi gyerek képességei még fejletlenek, vágyai viszont erőteljesek /"én, egyedül akarom..."/ ezért ha sokszor ügyetlenkedik, ha hiába próbálkozik; sikertelenül, hosszadalmasan teszi, amiért "harcolt", akkor mi elvesztjük türelmünket. Kivesszük kezéből, megcsináljuk helyette, odébb küldjük /"hagyd, majd én…, menj inkább játszani… ne lábatlankodj itt… most nincs időm elmagyarázni… megmutatni… most ne kínlódjunk, sietnünk kell..." stb./. Így, és ezzel felrójuk hiányosságát, hibáit és később esetleg alkalmatlannak fogja érezni magát kicsit nehezebb feladatok elvégzésére, később emiatt is és bátortalanná válhat.

 

A másik önállóságot gátló tényező a túlzott szülői aggódás. A környezet, a világ megismerése nem veszélytelen. Sok-sok mindent szeretne egy kicsi gyerek közvetlenül megismerni, megtudni, ami akár testi épségét veszélyeztetheti /felpróbál mászni egy fára, kimenni az esőbe, kenyeret szeretne vágni a nagy szeletelő késsel, ő akarja ki- bekapcsolni az elektronikus eszközöket, stb./. Mi szülők meggátoljuk őt ebben az új felfedezési folyamatban, amelyben ki szeretné próbálni magát, ami vonzza őt, mert ismeretlen még számára, de szeretne ura lenni a környezetében lévő jelenségeknek, tárgyaknak.

 

Természetesen érthető, ha féltjük, óvjuk őt a veszélyektől! Mégis azzal-ha gyakorivá válnak aggodalmas reakcióink- kioltódhat kicsinkben az új, az ismeretlen megismerésének vágya és bátorsága, "bevállalósága". Ha nem tiltjuk el minden, akár veszélyessé válható dologtól, inkább igyekszünk megtanítani alkalmazásukat, korának megfelelő szinten elmagyarázzuk, megmutatjuk, együtt kipróbáljuk /pl.: a tv, mosógép, stb. bekapcsolását/, akkor gyermekünk önállósági törekvéseiben sem teszünk kárt. De az egészségét komolyan veszélyeztető dolgokat egyértelműen és határozottan "tiltó listára" kell tennünk, hisz mi vagyunk érte a felelősek, féltésünk jogos.

 

A kisgyereknek önállósága folyamatos kialakulásához időre van szüksége.

- Elegendőre, ahhoz hogy érezhesse, együtt vagyunk vele, számíthat ránk, ha megakad.

- Mérlegeljünk, amikor a neki szánt feladatokat meghatározzuk - képes-e, érti-e akkor és azt.

- Ha segítségre szorul és kér, adjunk mindig. És mondjuk el újra, meg újra mit várunk, kérünk tőle.

- Próbáljunk türelemmel és ne kiabálva megértetni vele szóban mit, miért teszünk.

- Meg kell szoknunk szülőként, hogy akárhány éves gyermekünk, mindig meg kell magyarázni neki az összefüggéseket. Így fogja elsajátítani fokozatosan az okok, összefüggések lényegét tőlünk. /"Ha sapka nélkül fogsz kimenni, megfázhatsz és beteg leszel!"/.

- Ne mondjuk ki helyette a dolgok megoldását- vezessük rá gondolkodtató, rávezető kérdésekkel /pl.: "szerinted mi történhet, ha felmászol az ablakba?"/.

- Ajánljunk másik alternatívát, ha szerintünk nem helyes, amit meg akar tenni /pl.:"A tesódat most ne zavard, tanul, gyere majd én játszom veled!"/.

- Fogadjuk egyszerűen természetes igényként gyermekünk kutatási vágyát, érdeklődését. Adjunk elegendő alkalmat, hogy sokat mozoghasson, sok mindent ki-, megpróbálhasson, próbára tegye fejlődő képességeit.

- Bízzuk meg apró feladatokkal, ezzel felkaroljuk nyiladozó teljesítőkészségét. Bízzunk benne, ne becsüljük alá már meglévő képességeit. Ezzel felelősségvállalását, önértékelését erősítjük. Magabiztosabbá válik és bízni fog ő is magában.

- Legyünk tudatában, hogy mindennap egyre többre képes, és segítsük őt, hogy önálló tevékenysége sikeres legyen- dicsérjük, ismerjük el az eredményeit.

Ha mindez meleg, nyugodt légkörben, türelmesen tesszük, akkor hiszem, hogy nyitottabb, higgadtabb kiegyensúlyozott, magabiztos, önálló gyermekké neveljük őt! Aki majd hamarabb képes beilleszkedni, szocializálódni élete első közösségeibe, társai közé.

 

Folyt.köv.

 

Karácsony - óvodás történeteim

2010.12.21. 07:16 - ovisvilág

Címkék: karácsony karácsonyfa karácsonyi karácsonyi készülődés karácsonyi történetek

 

”Béke szálljon minden házra,

  kis családra, nagy családra..

  Karácsonyfa, ünnep fája,

  hintsél békét a világra!”
 


Ünnepek közeledtével a napokban eszembe jutott néhány óvodás történem.

 

Miki karácsonyi süteménye

Csoportunkban már az ünnepi előkészületben is aktívan részt vesznek a szülők, van aki segít a csoportszoba díszítésében, van aki gyümölcsöt, süteményt, szörpöt hoz. Dajka nénink, Erzsike,- aki finomabbnál finomabb süteményeket süt- sem hagyja ki az alkalmat, és készít mindig valami ”édes” meglepetést számunkra. Így történt ez most is.

 

Egy nagy tálca mézes krémest hozott a közös ünnepi, gyertyafényes ebédünkhöz! Miki fiunk tejérzékenysége miatt szigorúan diétázni kényszerül, így rögtön meg is kérdezte ”Erzsike néni ebbe tettél tejet?”. ”Bizony a krémben van Mikikém”- felelt Erzsike. Ebédnél, mikor a süti evésnél tartottunk Miklós rám nézett: ”ha szeretsz, az egyik felét megeszed, de a másikat nekem adod óvó néni!” Kettévágtam egy szeletet és a felét oda nyújtottam neki. Még ujjacskáit is végignyalogatta utána. ”Ettől nem lehet beteg!”- gondoltam, és nem is lett!

 

Az ajándék

Néhány nappal karácsonyi szünetünk előtt, mi felnőttek is kedveskedünk egymásnak apró kis személyre szóló ajándékkal /könyv, gyertya…/. A gyerekek is tanúi szoktak lenni ezek átadásának, és rá is kérdeznek ”Kitől kaptad? Miért adta ezt neked Ica néni?”… és felelünk nekik. Ezzel fejezzük ki, hogy jó együtt dolgozni, szeretjük egymást.

 

Gyöngyi lányunk-, aki már 7 éves, nagyon rossz szociális körülményei miatt kicsit elmaradt társaitól- figyelmesen hallgatta ezt. Másnap reggel, szokásához híven hozzám dörgölődzött, mint egy kiscica és titokzatos képpel kezembe nyomott valamit. Egy karácsonyi csokidísz volt, ”ezt azért hoztam, mert szeretlek- súgta- a kisboltból loptam neked!”. Később a boltos Margóval tisztáztuk az ügyet, ő sem haragudott meg Gyöngyimre a ”lopásért”!

 

A ”kölcsön” karácsonyfa

Minden karácsony előtt kikérdezem a gyerekeket, ki mit szeretne ajándékba kapni. Így is történt most is, sorolták a legdivatosabb játékszereket, a görkorcsolyától a babaházig. Gergő /6. éves/ kisfiam a tűzoltóautó mellé halkan megjegyezte, ”… és igazi karácsonyfát is szeretnék”. Felkaptam a fejem, de nem szóltam. Délután- igyekeztem tapintatosan megtudakolni édesanyjától, hogy szoktak- e állítani fát az ünnepekre.

 

Bizalmas viszony volt köztünk, hisz harmadik aprósága jár csoportunkba, mégis kicsit szégyenkező hangon mondta el, két éve már csak a szomszéd Imre bácsi nagy fenyőfájáról kér egy ágat és azt díszítik fel. Nem telik többre, férje leszázalékolt nyugdíjassá vált, nehezen jönnek ki jövedelmükből. Elszomorodva öleltem át, és hirtelen ötlettől vezérelve rákérdeztem elfogadnának-e egy ”kölcsön” fát. Meglepődött majd könnyeivel küszködve bólintott. Megszerveztük a szülői munkaközösségünk tagjaival /ők veszik mindig csoportunk fenyőjét és az ajándékot is/. Óvodai ünnepségünk után, december 23-án ”útnak indítottuk” az ovis karácsonyfánkat, autóval vittük el Gergőékhez. A téli szünet után Gergő rajzain sokáig megjelent egy szép ”igazi” karácsonyfa!

 

Kívánok minden kicsi gyereknek ezúton ”igazi” karácsonyfát, alá azt az ajándékot, amelyet igazán szeretne! A szülőknek békés, boldog, egészségben, erőben, gazdag igazi Ünnepet, gyermekeikkel együtt. Jusztina

 


 

Peti sorozat 8. rész - Peti verekszik

2010.12.15. 16:58 - ovisvilág

Címkék: verekedős gyerek verekedős gyermek verekedős gyermekek óvodai verekedés

Már november végén jártunk és kialakult végleges csoportlétszámunk. 27 apróság élete kötődött össze mindennapi együttlétünkkel. 27 különböző korú, fejlettségű, vérmérsékletű kisgyerek alkotta első közösséget kell figyelemmel kísérnünk, nap mint nap. Óvodai programunk alapján az egyik legfontosabb feladatunk a gyerekek megismerése, egyéni képességeik, fejlettségük felmérése.

Minél jobban megismerjük egyenként őket, annál hatékonyabban tudjuk további fejlődésüket segíteni. Nagy a felelősség és ezért nagy feladat is ez! De aki szívből szereti és értő, érző figyelmet szentel rájuk, az sok csodás napot él át velük együtt- a napi gondok, az újabbnál újabb problémák között is. Mert azok mindig akadnak.

 

Egyik nap keserves sírás hallatszott a mosdónk felől, valaki nagyon fájdalmas hangon kiabált. Siettem megtudni az okát. Az ebéd utáni fogmosás ideje volt és még délutános társam segítkezett a kisebbeknek, a wc- nél dulakodás támadt. Janka, 4 éves kislányunk sírt keservesen, mert Peti lelökte /!/ őt a wc- ről.

 

Mi történt?- kérdésemre Peti fiunk dühösen felém fordult; ”azt mondta, hogy hülye vagyok!” Aztán csatlakozott Jankához és most már mindketten sírtak. ”Gyertek velem!”- kértem őket és leültünk az öltözőnk kispadjára. ”Most próbáljatok szépen megnyugodni és mondjátok el, hogy mi történt!” Janka lassan szipogva elém állt és közölte, hogy ő nem bántotta Petit, csak véletlenül meglökte, Peti visszaadta és ezért mondta neki, hogy hülye, aztán a kisfiú lelökte őt.

 

Peti felé fordultam, aki két kezével átkarolta magát és könnyes, de dühös szemet meresztett rám. ”No, Peti, így volt?”- szegeztem neki a kérdést nyugodt halk hangon. Összeszorította a száját, szemöldökét, és egy szót sem felelt. ”Rám is haragszol?”- kérdeztem, de válasz nélkül hagyott. Azért csak mondtam tovább, neki címezve mondandómat- ”szomorú vagyok, ha bántjátok egymást, ha fájdalmat okoztok a másiknak, és csúnyán beszéltek”. Janka hozzám bújt és azt mondta ”bocsánatot kérek”, Peti viszont némán ült, szemét törölgette. ”Örülnék Péter, ha elnézést kérnél Jankától.”- továbbra sem reagált, csak ült a padon. ”Jó, akkor maradj itt és ha meggondolod magad, gyere, kérj bocsánatot társadtól!”.

 

Bementünk Jankával. A csoportban lefekvéshez készülődött mindenki. Eltelt néhány perc. Egyszer csak Peti dühös arccal betoppant és odavetette a kislánynak ”bocsánat!”. Nem reagáltam, úgy éreztem időt kell adnom, hogy mindketten megnyugodjanak. Jankánál ez már félig megtörtént, hisz elmondhatta sérelmét, bevallotta tettét. Peti viszont még nem. Mérgesen ráncigálni kezdte magáról kis ruháját, ágya szélére ülve, eredménytelenül. Odamentem segíteni, de nem engedte. Hagytam. Továbbléptem és másoknak segítkeztem.

 

Már ágyban volt mindenki, amikor Peti felült és halkan szólt: ”Haragszol rám? Ha tőled is bocsánatot kérnék megsimiznél?”. ”Nem haragszom Rád, csak azért amit tettél”.- feleltem és simogatni kezdtem a hátát. Arcát a kispárnába fúrta, így szólt hozzám ”én nem is Péter vagyok, hanem Peti”. Elmosolyodtam és simogattam tovább, míg egyenletessé nem vált a szuszogása.

 

A kisgyerekek érzelmei erősek, változékonyak, időnként robbanékonyak. Nekik is szoktak rossz napjaik lenni! Lehet, hogy Peti fiunknak ma az volt. Ám nagyon fontos, hogy a gyerekek agresszív viselkedését egymás között az óvodában ne tűrjük az első perctől kezdve.

 

Ha már az elején határokat állítunk, az üzenet a gyerekek számára, elfogadják és betartják.

Ez csak rajtunk felnőtteken múlik! Konfliktusok ennyi kicsi gyerek között mindig akadnak, de ha megtapasztalják, hogy mi elfogadjuk érzéseiket, ám tudtukra adjuk mi az elfogadható és mi nem, akkor nem lesz veszélyben a kis csapat napi nyugodt légköre.

Mesekönyv ajánló

2010.12.08. 20:00 - ovisvilág

 A mesekönyv ajándék

A meséskönyv az egyik legszebb ajándék a fenyőfa alá az apró gyerekek számára. A gondosan megválasztott mesekönyv csodákkal, varázslattal tele meseélményekhez juttatja a legkisebbeket is. Ilyen az is,amelyet ajánlok most a szülők figyelmébe;

Mezei-Horváth M. Attila tollából: Gombi, a pókból lett tündérfiú című mesekönyve.

Részletesebb ismertető, információ található róla:

http://csendszavak.com/gombi-bemutato/

 

A holnapi nap - 2010.december 9-én - meseolvasással, dedikálással és kézműves foglalkozással egybekötött beemutató lesz Budapesten a Pozsonyi Pagony könyvesboltban, ahol kedvezményesen meg is lehet vásárolni ezt a mesekönyvet.

 

 

 

 

Téli játékok gyerekeknek - Játsszunk együtt!

2010.12.08. 11:32 - ovisvilág

Címkék: téli játékok gyerekeknek téli játékok játék téli játékok ingyen téli játékok otthonra téli barkácsolás

 Kisgyerekek és szüleik számára közös szabadidő,- és játékötletek

 

A tél beköszöntével a korán sötétedő délutánokon, egyre több időt kell bent eltölteni a gyerekeknek. Gyakran panaszkodnak a szülők, hogy vagy unatkozik kicsijük, vagy csak filmeket néz. Ha testvér is van, hamarabb alakul ki konfliktus köztük ”nem képesek lekötni” magukat, veszekedésbe torkollik játékuk.

 

Ha nincs játszótárs otthon, akkor a felnőtteket ”nyúzza” a kicsi, játékra hívja anyát, apát. Többször elhangzik a felszólítás-, ”Menj, ott a sok játékod, foglald le magad, nem érek rá!”. Valóban nem könnyű úgy beosztani az időt, hogy egy mindig tele energiával megáldott kisgyerek igényeinek eleget tudjunk tenni. Az együtt töltött percekkel, órákkal azonban annyi pozitív élményhez juttathatjuk apró gyerkőceinket és magunkat is, hogy nem is gondolnánk!  

 

A kisgyerekekkel töltött bensőséges, játékos örömteli percek ”fellazíthatják” az egésznapi feszültségekkel teli szülőket, és a gyerekeket is. Emellett formálhatjuk érdeklődésüket, fokozhatjuk ismereteiket, kielégíthetjük kíváncsiságukat és játék iránti oldhatatlan vágyukat is. Lehetnek ezek mozgásos és ”csendesebb”, ún. értelemfejlesztő játékok, de lehet ezek között olyan is, amelyek segítségével fejleszthetjük gyermekünk kézügyességét, növelhetjük ismereteit.

 

A legfontosabb azonban ajátékosság ”szigorú” betartása!  Hogy  ne érezhesse kicsink ezt kötelezőnek, foglalkozásnak, tanulásnak, és tegye ezt korának megfelelő módon és ideig. Jó figyelembe vennünk a gyerekek lassabb ritmusát, valamint, hogy minél kisebbek, annál kevesebb ideig köthető le érdeklődésük, figyelmük. Ne kívánjuk el, hogy pl.: egy 3- 4 éves manó bonyolultabb társasjátékot játsszon velünk órákig, vagy barkácsoljon úgy, ahogy apa szeretné.

 

Azt se képzeljük, hogy ”versenyezős” játékok során elsőre megért minden szabályt, betartja, ha veszít, el képes viselni. Sorolhatnám a kisgyerekek életkori sajátosságaira jellemző jegyeket játék közben és ennek pszichés okait is. Az a leglényegesebb, hogy kicsi gyermekünk érezze velünk jól magát és mi is vele!

Játékokhoz ötletek

Csináljunk só liszt  gyurmát!

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 15 dkg só, 1 bögre víz, esetleg ételfesték

Elkészítése: egy tálban összekeverjük a sót, a liszttel, a szükséges vizet apránként adjuk hozzá  és alaposan meggyúrjuk egy meglisztezett sima felületen. Ha a vízben feloldunk színes festéket, a massza színt kap.

Ebből gyurmázhatunk nekünk tetsző figurákat /dinókat, játék sütiket, különféle állatfigurákat; sünit, macit, stb./. Ha elkészül a közös ”mű”, anya még lassú sütőben ki is ”égetheti” /kb.: 4- 5 óra/ és kihülés után festhetővé, maradandóvá válnak. Ünnepi díszek /kisfenyő, csengő, mikulás, stb../ is készíthetők belőle. Ha engedjük önálló ”alkotásukban” gyerkőcünket, élménnyé válik!

 

- Márványmintás papír festése

Ún. Jupiter papír készíthető, ha egy nagyobb tál vagy tepsi vízbe rózsaszínű és narancsszínű festéket csepegtetünk, ecsettel felkeverjük és a színes víz felszínére óvatosan ráfektetünk egy papírlapot, majd gyorsan kivéve, megszárítva összehajthatós képeslappá  varázsoljuk, közösen díszítve  /karácsonyra nagyszülőknek/ apróságunkkal.

 

- Lufirakéta készítés

Erős pamutfonalat fűzzünk tűbe, majd a tűt átcsúsztatjuk egy szívószálon. A fonal két végét rákötjük két, egymástól távolabb lévő székre, amelyek egymással szemben állnak. Felfújunk egy lufit /hosszúkás a jobb/, lezárjuk a végét egy ruhacsipesszel, majd ráragasztjuk hosszában ragasztószalag darabokkal a szívószálra. Ha levesszük a csipeszt a lufiról a ”rakéta” kilövi magát! Szembeülve a két széken apa vagy anya és a kicsi a ”kilövő parancsnok”. Imádják, főleg a fiúk!

 

- Kavarj hóvihart!

Kell hozzá egy jól záródó, nagyobb befőttesüveg, a zárófedelére ragaszthatunk vízben nem oldódó kis figurát /műanyag állatka, fenyő, házikó, stb./, megtöltjük majdnem színültig vízzel az üveget és beleszórunk egy kávéskanálnyi nem papír konfettit. Rácsavarjuk a tetejét, ”fejre állítjuk”, megrázzuk az üveget és esni fog a hó!

 

- Képkészítés ragasztóval

Vékony, színes kartonlapra kenőfejes ragasztóval egy téli vagy bármilyen képet ”rajzolunk” /ház, fa, nap, stb./. Mielőtt a ragasztó rászáradna, búzadarával, vagy mákkal, esetleg homokkal, régi összetört vízfestékgombbal beszórjuk az egész képet egyenletesen. A felesleges mennyiséget, leszórjuk, fújjuk a lapról.

 

- Évszakfa készítése

Egy nagyobb ív papírra, kartonra rajzolunk egy csupasz nagy fát, erre ceruzával, filctollal lehet rajzolni, később zöld rügyeket, leveleket, virágokat közösen pl.: festékbe mártott ujjal pöttyözni fel a leveleket, most hópihéket lehet ugyanúgy fehér festékkel, esetleg fogkrémmel /!/ is.

 

- Dobozváros építés

Összegyűjtünk kisebb- nagyobb papírdobozokat, óvatosan szétfejtjük, majd kifordítva ismét összeragasztjuk őket, így a fehér felületét kapjuk meg, amelyre rajzolhatunk, festhetünk ajtókat, ablakokat és összerakhatunk belőlük házakat, üzleteket, emeletes felhőkarcolókat- ezeket rendezhetjük utcákká- továbbfejleszthetjük más alkalommal ráragasztva egy szétnyitott kartondobozra- utcákat rajzolunk, benzinkutat, stb. ”építünk” hozzá.

 

Érzékelő játékok

- Mi van a kendő alatt?

Ezzel az ízlelést, tapintást, szaglást fejleszthetjük játékos formában. Egy tálcára helyezünk gyümölcs-, zöldségdarabokat /5- 6 félét/, letakarjuk kendővel miután megnézte apróságunk mindegyiket, aztán a kendő alá nyúlhat 1- 1- et megtapinthat, felismeri- e. Kössük be a szemét és vegye ki, szagolja meg, kóstoljon bele, hogy mi az?

 

- Párosító játék

Egyszerű kis figurákból /ház, nap, virág, hóember, stb./ rajzolunk 2 egyformát kártya nagyságban kb. 10- 12-szer kettőt. Összekeverjük és a kisgyereknek kell megkeresnie a párját. A rajzolás is lehet közös előtte- így ebben is aktívan részt vesz. Később már a bonyolultabb puzzle játékok összerakása is könnyebb lesz.

 

- Készítsünk együtt társasjátékot

Egy kartonlapra megrajzolunk egy ”tekervényes” utat, kis négyzetekre osztjuk, a starthoz rajzolhatunk pl.: parkolót /onnan indulnak a kisautók/, a cél lehet egy benzinkút vagy erdő tisztása- kell egy dobókocka és indulhat a játék- ki ér célba először!

 

Mozgásos játékok

- Különböző mozgások végzése

Hozzájuk rendelt hangokra, 1 tapsra- fél lábon kell szökdelni, 1 kanálcsörgetésre le kell guggolni, 2 tapsra le kell hasalni a szőnyegre, ”tüsszentésre” hanyatt kell feküdni, stb.- Jó játékok zálogosdinál is!

 

- Mintha- játék

”Tegyünk úgy, mintha…”- itt állatok mozgását, hangját utánozhatjuk /medvék, rókák, oroszlánok, nyuszik lennénk, stb./ a szőnyegen eljátsszuk, lehet utánozni járművek hangját, mozgását /motorkerékpár, zetor, repülőgép, stb./, lehet utánozni emberek mozgását /öreg bácsi, kisgyerek, katona, rendőr, stb./. A kicsik imádnak utánozni, csak ötleteket kapjanak hozzá!

 

- Robot játék

Anya vagy apa a robot szülő, ő ad ”utasítást” pl.: ”az én robot gyerekem úgy tud járni, hogy dobbant a lábaival, lábujjhegyen megy, négykézláb jár, páros lábbal ugrik előre, helyben jár, fejét billegeti járás közben, néz jobbra- balra, csettint és leguggol, stb.”- A végén  ”kapcsoljuk ki” egymás elemeit, lelassul, leáll a robot. Érdemes kivárni, míg a mozgástól ”felspanolt” kicsi képes lesz megnyugodni, lelassulni.

 

- ”Repülj kismadaram!”

Elmondjuk, hogy most mi vagyunk a madár család /apa, anya, gyerek/ és vagy anya, vagy apa ad utasítást a többieknek pl.: ”repülj kismadaram- ránéz a kisgyerekre- a szekrény elé” /ha visszajön, anyának mondja ”repülj kismadaram az előtérbe”/- mindenkire sor kerülve adjon utasítást a másiknak és az utánozza a madár hangját, karjával a ”repülést” /galamb, veréb, sas, bagoly, stb./.

 

- Hogyan? játék

Sok mulatságos dolog sikeredik ki belőle! Eljátszani közösen utasítás nyomán pl.:          hogyan eszik: elefánt, tyúk, nyuszi, zsiráf, bálna,…

hogyan iszik: cica, kismadár, kutya, elefánt,…

hogyan táncol: medve, hópihe, katona, balettáncos,…

hogyan mászik: kisbaba, csiga, giliszta, kígyó, tigris,…

 

Nyelvfejlesztő játékok- /5- 6- 7 éveseknek/

- Kakukktojás

3- 5 szót sorolunk fel, melyek valamiben hasonlítanak, de 1 nem, azt kell kitalálnia a kisgyereknek. Pl.: kés, villa, bagoly, kanál, vagy alma, banán, körte, kígyó, barack, stb.

 

- Robot nyelven beszélünk!

Hangokra bontva mondunk mindent: pl.: ”gy- e- r- e   i- d- e   k- i- cs- i- k- é- m”

”Változz azzá, amivé robot nyelven mondok!”

Pl.: ”l- e- gy- é- l  m- e- d- v- e !- stb. /brummogva cammog/

 

- Szófűzés

Anyával, apával vagy nagyobb testvérrel játszható. A felnőtt mond egy szót, a kisgyerek tesz hozzá még egyet, a másikójuk a kettő után mond egy újat. Ezeket megismételve tovább kell fűzni felváltva, pl.: dió, dió- körte- alma, dió- körte- alma- szőlő, dió- körte- alma- szőlő- szilva…

 

- Barkochba- játék

”Gondoltam egy tárgyra /járműre, gyümölcsre,…/, állatra /zsiráf, víziló,…/- kérdéseket kell feltenni és kitalálni mire gondoltunk. Csak a végén lehet rákérdezni ”Szabad a gazda?”- megmondani a megoldást.-

Nagyon jó játékot kívánok!

Jusztina

 

Téli tarisznya- téli versek óvodásoknak és szüleiknek

2010.12.02. 16:24 - ovisvilág

Címkék: karácsony karácsonyi versek téli versek óvodásoknak téli versek téli vers karácsonyi versek óvodásoknak téli versek gyerekeknek karácsonyi versek gyerekeknek karácsonyi versek mondókák téli versek ovisoknak

 ”Fodros felhők úsznak el felettünk az égen… hópelyheket szórva szét erdőkön és réten”

 

 

Fésűs Éva: Mit hoztál december?

Téli erdőn, réten

fehér csend honol.

Didergős december,

vajon mit hozol?

Mélységes tarisznyád

miket rejteget?

Hoztál-e örömhírt,

szép üzenetet?

 

December az úton

szánkóval szalad,

karácsonyi kedvvel

kincset osztogat,

piros ünnepet hoz,

fenyők illatát-

hóember a kertben

kicsípi magát!

        

Osvát Erzsébet: Az égi pék

Szitálni kezd

az égi pék,

és hullanak a hópihék.

Óriási

szitán át

száll a pehelymilliárd.

milliárdnyi

hópehely.

Az égi pék habot ver.

Habos havon

cinkenyom.

Cinke szökdel a havon.

Fekete pont,

fehér pont.

Varjú károg: fázom, fázom!

              

Fésűs Éva: Téli nyuszi

Nyuszi ül a hóban,

füle, farka fázik.

Kopasz galagonyán

a szél cikázik.

 

Az egész világnak

hó a takarója,

meleg ólak mellett

sompolyog a róka.

 

Nyuszi hallgatózik,

hópihés a bajsza,

valahonnan csengő

ezüst neszét hallja.

 

Karácsonyi erdőn

végestelen végig

széles etetőkön

aranyszéna fénylik.

 

Viharvert vaddisznók

ázó-fázó őzek,

szép, büszke szarvasok

mind, mind odajönnek.

 

Ki-ki ropogtatja

vígan a magáét-

Csak szegény fülesnek

nem jutott ajándék.

 

Édes sárgarépa

éhes nyuszi álma.

Hívja meg valaki

végre vacsorára!

        

Kovács András Ferenc: Csillagcsengő

Jégcsap csendül, jégcsap cseng-

csillagcsengő égen leng.

Jégcsap csücskén csüngő nesz-

csilló neszből csengés lesz.

 

Jégcsap csücskén fény csendül-

égen csüngő szél lendül…

Jégcsap csörren, csilló csend-

csokros csillagcsengő csen…

              

Enyedi György: Téli éjszaka

Ej, csak nem fér a bőrébe

A szél, ez a kelekótya:

Tótágast áll, bohóckodik,

Felpattan a kutyaólra,

Onnét meg a háztetőre,

S ni! Hogy hányja- veti magát!

A vaskakast csikorgatja,

S a kéménybe nagyot kiált.

Hopp! Most esni kezd a hó is!

Ez tetszik ám csak a szélnek!

Kurjant egyet, s megforgatja

A táncos kis hópihéket.

Ott bent meg a csöppnyi házban

Mélyen alszik Jancsi, Böske,

S lábujjhegyen jár az egér,

Hogy a kandúrt fel ne költse.

             

Bényei József: Hó

Rigók fáznak a lombban,

fényes a friss hó, roppan.

Mosd meg benne az arcod.

Ropog a friss hó, hallod?

 

A fák között az őzek

elbújnak, kergetőznek.

Utánuk minek futnál?

Friss hóban lemaradnál.

Markolj a puha hóba,

s reggelig álmodj róla.

              

Say goodbye to winter 2

Farkas Árpád: Decemberi futamodó

Fogjunk össze hébe-hóba,

poroszkáljunk porzó hóban.

 

Ha eleget poroszkáltunk,

szedjük szaporábban lábunk.

 

Amíg az ég pelyhet hint ránk,

feszüljön meg a lábikránk,

 

 fussunk havat ropogtatva

völgyet, dombot szuszogtatva,

 

s szánkóként a hideg tájra

dőljön orrunkból a pára,

 

hajunk gőzöljön az égre,

trappoló lovak sörénye

 

lobogjon mögöttünk-vágta!-,

bakancsunknak nőjön szárnya,

 

s huncut legyen, aki hőköl!

Fussunk ki az esztendőből!

               

Horváth Imre: Fenyvesek

Félelmes a fenyőerdő,

ha messziről nézed őt,

de nyájasabb nincs közelről,

hívogatnak a fenyők.

 

Nem láthatod soha sárgán,

zölden hajlik lombja rád,

a beteg is felül ágyán,

ha beszívja illatát.

 

Fuss a fénylő fenyvesekbe,

hallod águk hogy suhog?

Úgy ugrálhatsz ott kedvedre,

mint a kedves mókusok.

             

Cseh Katalin: Télbe fordult…

Télbe fordult a világ,

lámpása a hóvilág,

polgára a hóember:

Hó Márton, Hó Demeter…

 

Hópalota, hóálom,

repülünk a hószánon,

a kezünkben hólabda,

mellettünk áll Hó Kata.

 

Hósusogás, hóharang,

hógiling és hógalang,

hótündérnyom, hóözön,

hónyugalom, hóöröm.

               

Balogh  József: Virágszirom tizenkettő /részlet/

December, te öregember

nem hagyom, ha szidnak!

Bölcsődben szép karácsony

új esztendőt ringat!

 

Domb derekán, mint az álom,

gyors a szánom, fut a szánom.

Jeges trónján Télkirály ül,

uralkodik, s dehogy bánom!

Szürke nappal, hosszú éjjel

szél játszik a hópihékkel.

 

Farkas ordít, csikorog a fagyos hó,

vastagsál és gyapjúsapka most jó!

Madár reszket, vad didereg, fény vacog,

ugyanúgy, mint messzi fönn a csillagok.

                   

Bodnár István: Bolyhos bunda

Bolyhos bunda

bakszekér,

dunyhát húz ma

ránk a Tél.

 

Földre hajlik,

leng a füst

szánkó talpán

kék-ezüst.

 

Bagoly oson,

fagy kereng,

gyémánt erdő

kincse cseng.

      

Törő István: Tél van, tél van

Tél van, tél van, hófúváson,

ablakomon jégvirág van,

ajtómon a szél bekopog,

öklében csüngnek a jégcsapok,

varjak, gerlék előjönnek,

kukoricát csipegetnek,

ropog a hó talpam alatt,

cipőm sarkához is tapad,

bandukolok, körbenézek,

szemlélem a fehérséget,

melyik a föld? melyik az ég?

honnan jön ez a szürkeség?

Hóbundában a fenyőfák

nyulak meséit hallgatják.

winter brightness

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. Kép: John I Andersen, Flickr

Gyermeknevelés lelki sérülés nélkül!?

2010.11.11. 13:01 - ovisvilág

Címkék: gyermek gyermeknevelés gyermeknevelési tippek gyermeknevelési tanácsok szülőknek gyermeknevelési tanácsok gyermeknevelési problémák gyermeknevelési tanács gyermeknevelés lelki sérülés nélkül

 Egy rendezvényen, ahol személyes tanácsadás keretében találkozhattam szülőkkel, azzal a kérdéssel fordult hozzám egy anyuka - megvalósítható-e, hogy soha ne okozzon lelki sérülést óvodáskorú gyermekének? Kissé meghökkentem és össze kellett gyorsan szednem gondolataimat, mert ”élőben” várt a válaszra, és azonnal.

 

Valóban megvalósítható, hogy soha ne bántsuk meg és emiatt ne váljon esetleg szorongóvá, sérültté lelkileg gyermekünk?

Elsődleges és a legfontosabb, hogy ”jól neveljük” őt, de ehhez nagyon meg kell ismernünk azt, akit nevelünk. Minél jobban és többet tudunk gyermekünk egyéni és életkori sajátosságairól, annál inkább sikerül ”jól” nevelni. Ismernünk kell önmagunkat is, hisz tőlünk függ, hogy mit tanul meg, les el, utánoz le kicsink. A gyermek egyéni tulajdonságait, pedig ki ismerhetné a legjobban, ha nem a szülők?

 

Így az életkori sajátosságok- főleg első gyermekes szülőknél- azok, melyek ismeretében támogatás szükséges. Tudnunk kell, hogy az apróságok teljességgel érzelmi lények. Ezért minden cselekedetüket, gondolatukat, kívánságukat az éppen akkor aktuális érzelmeik befolyásolják. Tehát vágyakkal, igényekkel teli érző élőlények, akikre mi, nap mint nap hatunk családi környezetünkben. Gyermekeink ”el is várják”, hogy figyeljünk érzelmeikre. Ezt érdemes felismerni és természetesen, rugalmasan kezelni még akkor is, ha esetleg azok épp, akár negatív érzelmek /düh, harag, dacosság/. Fontos, hogy soha ne éljünk vissza az érzelmi helyzettel - érzelmi bizonytalanságban tartani gyermekünket /”ha így viselkedsz, nem foglak szeretni!”/. A szeretet megvonása vagy ennek gyakori hangoztatása félelmet, bizonytalanságot válthat ki belőle!

 

A feltétel nélküli szülői szeretetet fejezzük ki, mutassuk ki egyszerűen, mert ez szolgál a gyermek számára biztos érzelmi alapként. Gyermekünk pici korától kezdve bízik, hisz bennünk, ezt a hitet soha nem kockáztathatjuk nevelésünk során, ezért fontos /mikor mit mondunk, teszünk, ígérünk neki és betartjuk- e/.

Igen, lényeges, hogy apróságunkat olyannak fogadjuk el, amilyen! Az már a mi szülői feladatunk, hogy fokozatosan, folyamatosan megismertetjük, megtanítjuk, rászoktatjuk ezernyi dologra, amitől változni, fejlődni képes. Minden gyermek fejleszthető, alakítható a nevelés során! Itt tartom érdemesnek megjegyezni, hogy gyakori jelenség a szülők részéről a gyermeküktől követelt elvárásaik ”évesítése”, azaz, hogy 1. éves korától tudjon járni, 3. évesen legyen teljesen szobatiszta, 6. évesen képes legyen bizonyos önállóságra, stb. A gyerekek  egyediek, egyszeriek és egyéni fejlődést mutatnak! Ha a szülői elvárásokat képtelenek teljesíteni elbizonytalanodhatnak, feszültség alakulhat ki bennük. Ha túlterheljük, ha siettetjük valamilyen téren őket, akkor egészséges fejlődési ritmusuk felborulhat; leállnak, vagy sikertelenné válnak tetteikben, hibázni fognak.

 

Ha egy kicsi gyerek nem kap elegendő időt tevékenységeire, ha nem neki szánt feladatok elé állítjuk, akkor képtelenné válik teljesíteni, emiatt negatív élmény éri őt is, és a szülőt is. Sok esetben a környezetükben élő többi gyerekkel /”szomszédék Pistikéje már tud biciklizni, te miért nem?”/ hasonlítgatjuk össze saját gyermekünk teljesítményét, fejlődési fokát. Türelmetlenségünkkel árthatunk fizikai, lelki fejlődésében egyaránt.

 

Gyermeke születése után néhány évvel sok szülő- van aki bevallja, van aki nem teszi ezt meg- úgy érzi csalódott csöppségében. Többet, jobbat várt ennyi idő után tőle minden téren, vagy összehasonlítja nagyobb testvérével és úgy gondolja kicsi csemetéje elmarad a fejlődésben testvére mellett /” a nagyobbik gyermekem ilyen idős korában már…”/. Jó, ha figyelembe vesszük, hogy egy kicsi gyerek világa sajátságos, ismeretei még minimálisak, gyermeki módon éli meg életét. Tőlünk függ, hogy első éveiben- az örökölt tényezők mellett- milyen egyéni tulajdonságai lesznek és hogyan fejlődnek ezek tovább.

 

Szülői feladataink tehát összetettek, nagy felelősséget rónak ránk, és csak akkor leszünk képesek ezt jól ellátni, ha igyekszünk minden helyzetben előítéletek nélkül őszintén, feltételnélküli szeretetben nevelni. Akkor biztosak lehetünk abban, hogy kicsi gyermekünk testi- lelki fejlődését elősegítjük. És csak ez számít!- Körülbelül ennyit mondtam az érdeklődő anyukának.

 

Peti sorozat 7. rész - Peti és Dani

2010.11.03. 13:08 - ovisvilág

Címkék: óvoda óvodás óvodai beszoktatás óvodás a gyermekem óvodás gyerekek óvodai élet

Néhány nap múlva beigazolódott sejtésem. Peti elfogadta Danit, aki nála kicsit bátrabb, mozgékonyabb kisfiú. Örömmel nyugtáztam, hogy a játékba is képes őt bevonni és ”elcsalni” mellőlem. A reggeli pityergések is szép lassan elmúltak és egymást kereste a két kis lurkó, ha megérkeztek. Együtt játszottak az autópályás szőnyegen, a színes kockákkal. Amikor egyik alkalommal Danika kedvet kapott a gyurmázáshoz, Peti is hozott egy gyurmázós táblát a ”kézimunka-sarokba”, leültek mellém és már Peti is nagy buzgalommal fogott egy gyurma- süni elkészítéséhez. Sőt, elfogadta a 6 éves Hajni segítségét is, aki eltörögette neki a fogvájókat- a süni tüskéit, és  kezdte magyarázni a kicsiknek, miért hegyes a sündisznó orra.

A nagyobb gyerekek általában szívesen segítenek apróbb társaiknak, hisz ezzel is bizonyíthatják saját önállóságukat. Hajni különösen vonzódik a kisebbekhez, segít nekik öltözködni, fésülködni. Vegyes csoportban, mint a miénk- a különböző korú gyerekek jól megférnek egymással, ha biztosítjuk számukra a megfelelő teret, helyet, hogy akár elkülönülve is azzal foglalkozzanak, azt játszhassák, amit szeretnének. Vagy tehessék ezt együtt kisebb-nagyobb társaikkal együtt is.

Most arra figyeltem fel, hogy Peti már kérdezett is Hajnitól, tehát beszélni kezdett társaival!
Miért hegyes a süni orra?”- kérdezte a kislányt. Hajni segítséget kérően rám nézett és én válaszoltam helyette - „azért, hogy a bogarakat ki tudja túrni a földből, mert azok a kedvenc ennivalói”. Majd a gyurmázó gyerekeknek tréfás találós kérdéseket tettem fel: ”Mi az? Olyan mint egy tűpárna, görögdinnye, tövises, gondolkozz csak, ne siess!”- kórusban vágták rá, Peti is, hogy ”sündisznó!”. Az ezután következő Süni Dani verses mesét is együtt hallgatta a többiekkel.

A türelem, a kitartás lassan meghozza eredményét. Remélem, most már Peti beilleszkedik! Kezdi megérezni társai ragaszkodását, a közös játék örömét, varázsát és a kiegyensúlyozott, nyugodt légkört csoportunkban. A sok pozitív apró, napi élmény segít neki elfogadni élete első nagy változását, szülei az otthon hiányát napközben. Elfogadja Danit, Hajnit és remélhetőleg idővel a többieket is.

Folyt. köv...

süti beállítások módosítása