Ovisvilág

Jusztina vagyok, az Ovisvilág tanácsadója. 30 éves óvónői tapasztalattal a hátam mögött szándékom, hogy használható, gyakorlati ötletekkel segítsem és megkönnyítsem a gyermeknevelésed. Ovisvilág


----------------------------
----------------------------

Szeretnéd,hogy óvodás gyermeked érthetően, okosan tanuljon meg beszélni?

Bátran tudjon kérdezni, élményeit szavakba önteni?
Jelentkezz és megtudhatod a
Hogyan legyek büszke szülő sorozatomból,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?
:
:


Beszédfejlesztő mini sorozat
Antispam:adataid nem adjuk ki senkinek, bármikor egy kattintással leiratkozhatsz.
------------------

Feedek

Óvodakezdés 1.rész

2009.08.31. 12:13 - ovisvilág

Címkék: óvoda óvodás óvónő óvodakezdés beszoktatás óvodai beszoktatás beszoktatás az óvodába ovodai beszoktatás óvodaköteles gyermek óvodába szoktatás óvodába való beszoktatás

Minden gyermektől annyit kell elvárnunk, amennyire képes. Nekünk felnőtteknek kell tudnunk, hogy mennyire.” /Gósy Mária/

Az ovis élet elkezdése idején sok szülőben felmerülnek gyermekük fejlettségével kapcsolatos kérdések.

-Elég fejlett-e a többiekhez viszonyítva?

-Gond lesz-e, hogy még nem tud önállóan felöltözni, esetleg enni, ellátni magát /wc- használat, törülközés, fogmosás...stb./.

-Lesz-e problémája a társaihoz való alkalmazkodásban?

-Képessé válik- e ugyanabban a ritmusban, elsajátítani az ovis szokásokat, mint kortársai?

-Egyáltalán hogyan hat majd rá az új környezet, az új emberek, gyerekek? 

Nem okoz-e gondot pszichés fejlődésében ez a törés, hogy szülei, főleg anya nélkül tölti el napja egy részét?

Érthetőek ezek a kérdések, hisz egy 3 éves kisgyerek számára az első nagy feladat az első közösségbe való beilleszkedés. Ám több évtizedes gyakorlati tapasztalatom alapján kijelenthetem- megnyugtatásul a leendő vagy már újdonsült ovis szülőknek - hogy a gyerekek, a kezdeti nehézségek /első napokban sírás, szorongás, anya, apa utáni vágyakozás/ után szinte kivétel nélkül beilleszkednek új környezetükbe!

 

Nem okoz problémát egy egészségesen fejlődő kis apróságnak sem, főleg nem lelkileg az óvoda. Természetes, hogy egyedi gondok mindig akadnak, hisz minden kicsi gyerek egyedi és más. Mégis azt hiszem, hogy ha a szülők jól felkészítik gyerkőcüket, ha kellő információt szereznek az intézményről, az ott folyó tevékenységekről és már a kezdeti időszakban kialakul a kölcsönös bizalom az óvó nénikkel, akkor nem lehet nagyobb gond.

 

Sok anyuka tette fel már az előző kételkedő, bizonytalanságot tükröző kérdéseket. Mindig igyekszem megnyugtatni őket, hogy amit kicsijük még nem ”tanult meg”, azt majd itt az oviban elsajátítja. Nem kell tudnia egy 3 éves csöpp emberkének teljesen ellátnia magát! Nem kell - mert honnan is tudná még? - az első pillanattól kezdve a beilleszkedésben, az alkalmazkodásban ”fejlett” lenni! Majd az is fokozatosan, folyamatosan kialakul az együtt eltöltött idő során. És az sem kötelező, hogy minden kicsi egyforma ütemben fejlődjék! Az a fontos, talán a legfontosabb, hogy önmagához legyen folyamatos a fejlődése. Úgy hiszem az igazi gyermekszeretettel, türelemmel, védő-óvó szemlélettel megáldott, hívatásának élő óvónők egyetértenek ebben velem. Szülőként a legfontosabb, hogy ”bízzunk” az új környezetben, saját gyermekünkben!

 

Nincs a zökkenőmentes beszoktatásra kész megoldás, kész jó tanács, de az igyekezet, a pozitív szemlélet, a közös felelősségérzet, a gyermekközpontúság, szeretet és türelem hosszútávon eredményt hoz!

Folyt. köv.

Jusztina

 Itt Jelentkezhetsz a Hogyan legyek büszke szülő? ingyenes mini sorozatra amiből megtudhatod,hogy: 
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását?
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?

:
:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ovisvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr391350458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

óvónő 2009.09.02. 17:49:59

üdvözöllek! Most lettem kiscsoportos óvónő. ma már megérkeztek az első beszoktatós gyerekek, bizony nagyon fáradt vagyok:sírdogált néhány csoportját ismétlő, sírdogált az éppen beszoktatós, jöttek a szülők különböző kívánságaikkal, adatok-kérdőívek kiosztása, és ráadásul éppen felújítják az ovit átmeneti helyen vagyunk nagyon szűkösen. A létszámunk februárra 42 fő lesz! értekezletek, vezetői ellenőrzések, kompetencia lapú oktatási programcsomag, oktatási társulás,hátrányos helyzetű gyerekek, tetevesség rögtön első nap, tárgyi feltételek hiánya...soroljam? aki azt hiszi egész nap csak játszunk, és irigylik tőlünk a nyári szünetet, azoknak szívesen egednék betekintést egy ilyen évkezdésbe.Persze a szülőknek sem könnyű. elengedni a kis csemetét, bízni bennünk, hogy óvjuk, tanítjuk, fejlesztjük napközben gyermeküket, és délután épségben, jókedvűen, holnap jókedvűen érkezve , engedjük haza. És mindemellett én '91- ben végeztem az óvónői középiskolában, a főiskolán harmadéves vagyok,középfokú nyelvvizsga kellene a diplomához, mert utána felmondanak ...éljen az óvoda és a sok adminisztráció, újabb törények, amelyek betartásával egyre kevesebb időm marad a gyerekekre!

ovisvilág 2009.09.03. 09:56:14

@óvónő: Sajnos én is tapasztaltam/om ezeket a dolgokat. A legnagyobb baj, hogy emaitt, ahogy Te is írtad, kevesebb idő jut a a gyerekekre.

Andi-Bandi 2009.09.19. 17:22:46

Ahogy elolvastam a fent említetteket, sok dologban egyetértek, mégis annyit fűznék hozzá, hogy a mai követelésekkel teli világban az ovónénik és gyermekek iránt a legfontosabb a harmonikus,nyugodtt, szeretettel áthidalt környezet, amely csak úgy jöhet létre, hogy szivből csináljuk a dolgokat. Tehát nem engedjük, hogy gyermekeink egy icipicit is megérezzék a a nagy nyomással járó feladatokat. Köszönom!

zsu86 2009.11.09. 15:32:50

Sziasztok! Az én kisfiam most novemberben lesz 3 éves, de már szeptember óta járunk oviba. Rendesen ment a beszoktatás, egyre kevesebb időt maradtam bent vele, aztán egy egész fél napra otthagytam és már egész napokra ott van oviban. Nagyon jól érzi magát, ahogy be szoktam kukucskálni néha, ez így is van, de reggelente egyszerűen alig akar menni, nagyon sír, és mindent kitalál, csak, hogy ne kelljen menni. Ennek még soha nem engedtem, csak, ha tényleg indokolt volt(beteg vagy ilyesmi) . Mostanában meg olyan ciki, mert reggel, ahogy öltöztetem át, azt mondja sírva hangosan, hogy azért sírok, mert anya nem jön értem, mármint, hogy én... :( Pedig még soha nem volt úgy, hogy esetleg ott maradt volna, vagy később mentem volna érte. Nem értem.. Már mindent megpróbáltam, megbeszélni vele, hogy ott mindenki szereti őt és vigyáznak rá, hogy azért kell ott lennie, mert anya dolgozik, nem hatott, aztán próbáltam erélyesebben, de ez sem segített... Mit tegyek? Már több, mint két hónapja jár oviba, és ezek a reggeli hisztik még mindig nem múltak el... Nagyon rossz így otthagyni őt!

ovisvilág 2009.11.20. 20:09:38

@zsu86: Kedves Zsuzsanna!
Megértem problémádat, valóban szörnyű érzés, úgy otthagyni pici fiad, hogy sír utánad. De írod, hogy amikor bekukucskálsz, látod, jól érzi magát az ovis környezetben. Nohát emiatt ne légy elkeseredve, ne legyen lelkiismeret furdalásod- kisfiad jó helyen hagyod! A kicsid szemszögéből nézve, nála- vannak ilyen típusú gyerekek- hosszabb idő szükséges az ún. szülőtől való leváláshoz. Nagyon jól kezeled a dolgot, arra kérlek, legyél vele türelmes továbbra is. A környezetváltozás, az új életmód elfogadása, az anya nélküli eltöltött idő megviseli kicsid, de még nem képes ezt ”közölni” Veled csak sírással. Ebben a korban még erős a kötődés a szülőhöz; az ”elvesztése” miatti félelem bizonytalanná teheti, és még nem érti meg egyértelműen magyarázatodat. Csupán azt észleli, hogy ”anya itt hagy, jön- e értem?”- ez az érzés elmúlik, mikor bemegy a csoportba és nem lát Téged. Újabb benyomások érik, és ez eltereli figyelmét. El fog múlni hamarosan ez, és nem okoz gondot, legyetek türelmesek ”egymáshoz”!

Kbetty88 2009.12.01. 23:52:42

Kedves Juszti ovónéni!

bizonyára ha jobban elgondolkodik a nevemen eszébe jutok :-)

nekem két kérdésem lenne:
1.) drága kislányom nagyon félénk visszahuzodó de már a kezdetektől kezdve, a faluban az ovonéni azt mondta majd kinövi. Na igen csak most a munkám miatt fel kellett költöznünk Pestre, és félek hogy nehogy emiatt ne tudjon az új ovodába beilleszkedni.
2.) nem eszik, vagy inkább eszik otthon(bár válogatós) de az oviban nem nagyon volt hajlandó enni, csak amit kifejezetten ismert, illetve a reggelit 95%-ban meg se kostolta.
Tudok ellene tenni valamit? mert jó hogy a faluban elfogadták hogy ilyen, de hát az csak kis falu ismer mindenki mindenkit, de Pesten nem tudom mennyire fogják tolerálni...

S ami rossz otthon is leülünk hármasban enni, s néha már rág is mikor látja hogy jó ízűen eszünk, de hogy ő nem kóstolja meg az új izeket....ez valami hihetetlen.S már néha fáj a szívem hogy nem tudok mit tenni ellene.

Egyébként nagyon sajnálom a mai napig hogy Bettike nem az Ön csoportjába került, én szerettem ott lenni :-)

ovisvilág 2009.12.07. 12:44:06

@Kbetty88:
Kedves Betty!
El sem hiszed mennyire örülök levelednek, persze hogy emlékszem Rád és kicsi lányodra is! Örülök annak is, hogy ”megtaláltál” és adhatok tanácsot!
A problémátokra térve elöljáróban annyit, hogy a félénk, visszahúzódó viselkedést nem lehet ”kinőni”, azon segíteni kell. Amúgy sem biztos, hogy kicsi lányod egy nagyszájú, harsány felnőtt lesz, ha Tőled örökli a szolid, kedves lényét! De félénkségét, belső szorongásait, feszültségét a családban és az oviban lehet oldani, tompítani és erősíteni önbizalmát is.
Sok közös játékkal, összebújással, a mindent megbeszéléssel, az ezer dicsérettel, a ráfigyeléssel. Ez nem megy egyik napról a másikra idő és nagyfokú türelem kell hozzá. Neki szüksége van arra, hogy mindig megerősítsd, sokat dicsérd, később kapjon apró kis feladatokat Tőled- megoldása után dicsérd, buzdítsd- pl.: együtt takarításkor, főzéskor segítkezhet és eközben, majd fokozatosan megerősödik és énfejlődése során eljut az egészséges önbizalomhoz!
Az evésével kapcsolatban csak annyit, hogy próbáld ki ”játékosan” megismertetni új ízekkel /pl.: a kis gyümölcsdarabok legyenek ”vitaminkatonák”, a főzelékek elzavarják a bacikat ”kis kardjukkal”, a hústól izmai erősek lesznek kis kezén mutasd meg, stb./, kedvet kell benne kelteni, felhívni érdeklődését ”gyereknyelven” mi miért jó. De! Sohasem erőltesd az evésre, ne kelljen undorral ennie. Vekerdi tanár úr szerint- egyetértek vele- a gyerekek mindig esznek annyit, amennyire szükségük van! Van, aki kissé egyoldalúan eszik /pl.: csak ezt, vagy azt/ de biológiai szükségletét kielégíti. Ha Te, Anya szeretnéd őt rábírni más ételekre is, próbáld ki ajánlott módszeremet.
Az új óvodában pedig beszéld meg az óvó nénikkel ugyanúgy, mint a régi oviban, hogy ezt vegyék pici lányodnál figyelembe és ott is elfogadják szülői kérésedet! Lehetséges, hogy az új hely miatti szorongás most ismét erősebb lesz benne és ez is gátolni fogja, de megszokva, beilleszkedve új környezetébe- változni fog. Segíts neki nagyon sokat türelemmel, értő, érző figyelemmel! Bármi gondotok adódna vagy szívesen írnál Magatokról, kérlek tedd meg és nyugodtan tegezd volt ”öreg óvó nénidet”!
Minden jót kívánok családodnak és sok sikert az új helyen!
Meleg szeretettel: Jusztina

Úttalan utakon 2012.08.03. 10:39:24

Bár ez már több éves bejegyzés, de nekem lenne egy kérdésem. Írja itt az első hozzászólásban a kiscsoportos óvónéni, hogy a csoportot ismétlők sírdogálnak.
Mi most kezdjük az óvodát, valószínűleg az én lányom lesz a legkisebb a csoportban, mivel augusztus 25-én tölti a hármat. 16 hónapos kora óta bölcsödés, oda is nagyon jól beszokott, és nem gondolom, hogy korai óvodába adni, mert nagyon ügyes, értelmes, érett gyerek, mindig is kicsit megelőzte a korát beszéd- és mozgásfejlődésben. Viszont - pont mert augusztus végi - nyilvánvaló, hogy az iskolába évvesztesként fog menni, és az óvodában valamelyik csoportot kétszer kell járnia.
Melyik csoportot ajánlott kétszer járni? A kicsit vagy a nagyot? Vagy melyiket szokták?