”Minek búsul a legény magába,
még fészket rak a veréb a hajába.
Járd a táncot szaporán forogva,
Nem rak fészket a veréb a hajadba!”
/Weöres Sándor /
Hagyományainkhoz híven, mi a farsang farkát ünnepeljük és már hetekkel a mulatság előtt készülődésbe fogunk. Februárban szinte ez határozza meg tevékenységeinket. Vidám, mókás farsangi dalokat /Itt a farsang, áll a bál, Brum-brum Brúnó/ tanulunk, tréfás rigmusokkal, versekkel, mesékkel ismerkedünk.
Játékaink közül ilyenkor az állat-alakosdi játékok a legnépszerűbbek, állatok figuráit kell kitalálni mozgásuk, hangjuk, viselkedésük alapján. Ehhez segítséget nyújtanak a közösen készített fejpántos állat-fejek vagy a különféle együtt gyártott maskarák, álarcok. Ezekkel ”ijesztgetjük” egymást és nagy nevetések kerekednek egy-egy figura láttán. Csoportunk ”csoda-ládájában”- a szülők segítségével összegyűjtött- ruhákba öltözködhet be mindenki és előadhat valamit. Van ilyenkor pincér, katona, hercegkisasszony, ki mi szeretne lenni!
Van egy ún. kalap-nap is, amikor otthonról mindenki, aki tud, hoz egy kalapot, lehet női, férfikalap és játékos vetélkedőket rendezünk a kalap-fogócskától, ”Golyót viszek kalapomban” tréfás versenyjátékig.
Csoportszobánk díszítésében is szinte mindenki részt vesz pl: a kisebbek kivágott papírbohócokat, bohócfejeket díszítenek temperafestékbe mártott parafadugóval, a nagyobbak, nyírnak, ragasztanak, varrnak, festenek és farsangi szemüvegeket, álarcokat, falidíszeket, képeket készítenek. A legügyesebbek gyöngyökkel kivarrt álarcokat is készítenek, a farsangi szemüvegekre pedig hurkapálcikát ragasztanak fogónak vagy kalapgumival, széleire lyukat vágva rögzítik, vékony, színes krepp-papírszalagokkal díszítik.
Ez a mókás bábok készítésének ideje is! Több olyan mesét, versesmesét hallhatnak a gyerkőcök, amelyek humorosak és bábozhatók is. Ezekhez készítünk közösen pl: papírkasírozással /összetépkedett, beáztatott papírból pépet készítünk ragasztózzuk, arcokat formálunk, megszárítjuk és kifestjük /maskarákat - maci, róka, kutya, cica/ és hurkapálcára ragasztott papírbábokat is kreálunk, máris kezdődhet a játék.
Még a testmozgást is tréfásabban végezzük, gyakorlatainkat az állatok járását utánzó mozgásokkal bővítjük: nyusziugrás, fóka- pingvin-, százlábújárás /egymás mögött guggolva egymás bokáját fogva együtt lépés; sánta róka járás /két tenyér, egy lábon/, pókjárás /előre két tenyér, két talp guggolva/, rákjárás /ugyanezt hátra/, páros gyakorlatok; kakasviadal, lovaglás, talicskázás. Gyakran és szívesen játszunk medvés játékokat pl: a ”Mackó, mackó ugorjál…” című dalosjátékot vagy az utánzó mondókáját kísérjük mókás mozgásokkal.
Mackó, mackó ugorjál, /ugrás/
sürögjél és forogjál, /forgások/
tartsd fel a mancsodat,
tedd szét a lábadat, /utánzás/
tapsolj egyet, ugorj ki! /ugrás/
Az érzelmileg kellőképpen felkészült gyerekek ilyenkor már türelmetlenül várják a farsangi bál napját, miközben egyik csoportunk kisze-bábot készít télűzőnek, egy másik csoport pedig medvetáncoltató műsorral készül az ünnepzárás alkalmával.
Természetesen a gyerekek folyamatosan megsúgják minek fognak felöltözni- amit egymás előtt titkolnak egy darabig, de a bál napján már mindenki tudja, minek öltözik fel a másik. Csak a mi jelmezeinkről nem tudnak, mert mi óvónők, dajkanénik is maskarába öltözünk e jeles napon!
A szülők mindig vállalják, hogy gondoskodnak ételről-italról és azzal segítik a farsangi mulatságot. Mi ”cserében” videofelvétellel és fotókkal lepjük meg őket hálából, így láthatják, érezhetik az ünneplés hangulatát velünk együtt.
Itt Jelentkezhetsz a Hogyan legyek büszke szülő? ingyenes mini sorozatra amiből megtudhatod,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását?
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?
