”…a felnőtt maga is változik az együttélés során. És minél szorosabb és melegebb a kapcsolata a gyerekeivel, annál inkább formálódik gondolkodása, viselkedése, egész világképe. Vagyis csak az lehet jó nevelés, amelyik kölcsönösségen alapszik, amelyik a nevelőt is neveli.”

/Horgas B.- Levendel J. ”gyerekek közt”/

A kisgyermek érzelmi lény, érzelmekre tud érzelmekkel reagálni. Eleinte csak a nagy  különbségeket veszi észre, érzékeli /öröm, harag/ később sajátítja el  a finomabb árnyalatokat és így tanulja meg a felnőttek reakcióit  /különféle indulatokat/, amelyek személyéhez is kapcsolódnak.

Mit várunk el felnőttek egy gyermektől, mikor tekintjük őt jó gyereknek? A kicsi gyerek ezt nem tudja, számára behatárolhatatlan 3-7 éves korban, mert a felnőttek hol így, hol úgy reagálnak  és így a jó és a rossz összemosódik. ”Úgy szeretnék jó lenni, de nem tudom hogy kell csinálni”- ez a mondat nagyon sok mindent elárul.

Hogyan is tudhatná, hisz a felnőttek dolga eldönteni róla jó-e, rossz-e. Ez pedig attól függ, milyen nevelési módszerekkel, milyen szabályokkal állítjuk szemben a gyermeket, hogyan ítéljük, értékeljük cselekvéseit, mennyit és mit követelünk meg tőle, amivel ”jóságát” bizonyíthatja. Óhatatlan nem beszélni azokról a környezeti hatásokról, amelyek befolyásolhatják a kis gyerek magatartását, mindenféle teljesítményét, további fejlődését vagy annak zavarait.

A szülőktől átöröklött tényezőkön túl nagy szerepe van a környezeti hatásoknak- család, óvoda, külvilág. Sok-sok vizsgálat, kutatás eredményei igazolják, hogy többek között a személyi környezet fejti ki legnagyobb hatását a gyermek fejlődésében ezt pedig elsősorban a család biztosítja. A kisgyermek én-képének kialakulása erősen összefügg a nevelési módszerekkel, ha nyugodt körülmények közt, kiegyensúlyozott légkörben nevelődik, én-képe pozitív lesz, ám ha sok büntetés, ok nélküli tiltás, stressz éri akkor erősödik a negatív én-kép- rossznak érzi magát, feszültebb, szorongóbb vagy agresszívabb, vagy visszahúzódóbb, befelé fordulóbb lesz.

Melyek azok a szélsőséges hatások, amelyek ezeket kiválthatják a nevelés során:

-         szeretethiány- elkényeztetés

-         leértékelés- istenítés

-         háttérbe szorítás- előnybe részesítés

-         erőszakosság- önkényesség

Folyt. köv.

Itt Jelentkezhetsz a Hogyan legyek büszke szülő? ingyenes mini sorozatra amiből megtudhatod,hogy: 
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását?
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?