A kisgyerekek nagyon szeretik a bábozást. Az óvodában is minden alkalommal örömmel fogadják a megelevenedő bábukat. A bábbal való játék ezernyi varázslatot rejt számukra, és élvezik azt a néhány percet, amikor akár egy fakanálból, kesztyűből, vagy színes zokniból készített bábu életre kel, megszólal és beszél hozzájuk. Játszik nekik!
Szívből ajánlom - a játékot, a játszást még el nem felejtő szülők részére is - hogy próbálják ki gyermekük és talán saját szórakoztatásuk érdekében ennek egyszerű formáját otthon is. Megéri!
A bábjáték ősi ága a művészeteknek. A nem csupán gyerekeknek szánt műfaj hatalmas irodalommal, hagyománnyal bír. A világon sokféle bábtípussal játszanak ősidők óta művészi fokon bábelőadásokat; a különböző stilizált figurák groteszk mozgásával maradandó, különleges élményt nyújtva a felnőttek számára is
Természetes, hogy a kicsik bábélménye teljesen más, mint a felnőtteké. A 3- 7 évesek számára a báb élőlény, ”aki” saját hangján beszél, mozog, akkor is, ha látják ki mozgatja azt. Mert így akarják látni. A gyermeki gondoskodás, világkép sajátosságánál fogva ”meglelkesíti” /Ranschburg Jenő/ tárgyi környezetét, a kicsi gyerek megilletődve, de nem meglepve figyeli a felnőtt kezében életre kelő bábot. Ezt mindenki megtapasztalhatja, aki bábot húz kezére és játszik gyermekének.
A kisebbek /2-3-4 évesek/ a népi mondókák, rövid lüktető ritmusú versikék mellett főleg olyan kis történeteket, jeleneteket kedvelnek, amelyek saját családi vagy óvodás életükkel kapcsolatosak, mindennapos eseményekhez kötődnek /fogmosás, alvás, tornázás…/. Fontos számukra, hogy a kis történetek hőseinek élete, hasonlítson az övékéhez.
A nagyobbak már képesek azonosulni az alakokkal /pl. egy népmesében, ők a legkisebb királylány, királyfi vagy a jó tündér, erős, bátor főhős…/- mélyen ők is hiszik, hogy a játék idején a bábok élnek.
Első alkalommal érdemes olyan bábot megmutatni a kicsi gyereknek, amelyik maga is kicsi /pl.. gyűszű báb, újbáb/ és ezzel közismert mondókákat, pl. ”Cini- cini muzsika, táncol a kis Zsuzsika, jobbra dűl meg balra dűl, tücsök koma hegedül”- eljátszani neki. Lehet kis dalra megtáncoltatni pl. egy fakanál bábot, ”akit” együtt öltöztetünk fel apróságunkkal /pl. színes szalvétából vagy textilből ragasztva ruháját, haját tarka fonálból, arcát kirajzolva/. Kiválóan alkalmas táncoltatásra pl. a Hopp Juliska… című gyerekdal. Vagy a Brum, brum Brúnó kezdetű dal ”bábosítható” egy kesztyű- báb kislánnyal és egy maci bábbal. Sok gyerekdal, mondóka eljátszható hasonló módon odahaza is.
Még élvezetesebbé válik a szabadidős közös tevékenységünk, ha gyermekünkkel együtt készítjük el a bábokat. Sok bábfajta létezik /zsák, marionett, botbáb, gyűszű-, lépegető-s, stb./, ezeket ismert anyagokból /textil, papír, bőr…/ szabással, varrással, ragasztással alakítjuk ki. De lehet egyszerűbb eljárással is pl. színes kendőből, akár papirzsebkendőből, különféle zöldségfélékből, vagy kartonból kivágott figurákra hurkapálcát ragasztva készíteni bot-bábokat. Ezek ruháját apróságunk színezheti, festheti be vagy segíthet ”összeállítani” a sárgarépából, karalábéból, káposztából együtt kitalált alakot a bábozásban.
Az otthoni spontán bábozás lényeges, hogy az elkészítést is már játéknak megélő apróságunk izgalommal várja az ”életre keltést”, amely kapcsolódik is hozzá, eggyé képes válni az anyuka vagy apuka által megszólaltatott és mozgatott kis bábbal. Kérdéseire válaszol, beszél hozzá és akár együtt mondja vele a mondókát, versikét is. Folyt. köv
