Ovisvilág

Jusztina vagyok, az Ovisvilág tanácsadója. 30 éves óvónői tapasztalattal a hátam mögött szándékom, hogy használható, gyakorlati ötletekkel segítsem és megkönnyítsem a gyermeknevelésed. Ovisvilág


----------------------------
----------------------------

Szeretnéd,hogy óvodás gyermeked érthetően, okosan tanuljon meg beszélni?

Bátran tudjon kérdezni, élményeit szavakba önteni?
Jelentkezz és megtudhatod a
Hogyan legyek büszke szülő sorozatomból,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?
:
:


Beszédfejlesztő mini sorozat
Antispam:adataid nem adjuk ki senkinek, bármikor egy kattintással leiratkozhatsz.
------------------

Feedek

Ovis hétköznapok- 4.rész

2014.03.12. 21:54 - ovisvilág

Címkék: óvoda óvodai napirend óvodai nevelés óvodai élet óvodai szokások

Csütörtök

Borongós, de enyhébb idő van. Lehet, hogy hó lesz? Kavarogva szállnak a varjak körbe- körbe az ovi fölött. A gyerekek és én is álmosabbak vagyunk.

Ma már 20 a létszámunk.

A reggeli egyéni foglalkozás elég jól sikerült - hét lurkóval sikerült a téli ismeretek rendszerezése. Azt vettem észre, hogy sokkal több tapasztalatuk van, /főleg a nagyobbaknak/ mint amiről beszélni tudnak. Ha pl. a téli időjárás változásairól kérdezem őket, néhány szóval elintézik, /hidegebb van, fúj a szél, fagy, stb./ de az elébük tett képek alapján pillanatok alatt kiválogatják a téli jelenségeket- hópihe, téli fa, jégcsap, zúzmarás háztető, cinke. És ez reális.

A 3-7 évesekre jellemző képi gondolkodás érvényesül és az ún. fogalmi gondolkodás csak az időszak végére /6--7 éves korra/ fog uralkodóvá válni. Amikor már rendszeressé kezd összeállni gondolkodásuk, észlelik az ok-okozat összefüggéseit, logikai összefüggéseket. Sokfajta ismeret,- tudás,- tapasztalatanyagot képesek már összegyűjteni. Ehhez szükséges, hogy vidám, játékos értelemfejlesztő gyakorlatokkal, játékokkal “hozzuk edzésbe” folyamatosan elméjüket. Kit- kit jelenlegi fejlettségi foka szerint. Az a fontos, hogy mindenki önmagához képest haladjon előre; a 3-4 évesek is és az 5-6-7 éves gyerkőcök is.

Minél kisebbek, nyelvi korlátaik még annál nagyobbak. Azaz megértik kérdéseinket, talán a válasz is kész a fejükben, de még nem tudják szóban elmondani. Hisz ehhez egyre nagyobb aktív szókincs szükséges. Ezért tartom én is lényegesnek az anyanyelvi nevelés minden formáját, mindennap az oviban!

Gondolok itt a kérdéseikre adott, koruknak megfelelően érthető válaszokra, a találóskérdésekre, a barkochba játékra, a nyelvtörőkre, a beszédüket fejlesztő játékos elfoglaltságokra /dramatikus, sztituációs drámajátékok/.

Ha valaki megkérdezné, hogy “Rendben van! Tudjuk mit, azt is, hogy miért kell megtanítanunk ovisainknak, de hogyan tegyük?”.

Akkor azt válaszolnám, hogy előre megtervezve, jól megszervezve, de rugalmasan alkalmazkodva a lurkók aznapi hangulatához, a pillanatnyi történésekhez, esményekhez. Ha sok egymáshoz illő játékot, módszert válogatunk össze, akkor azokból naponta tudunk kivenni, válogatni és átadni a kicsiknek!

Egy komplex délelőtt megtervezése, megszervezése nem kis feladat!

De egyik tevékenységünk beleépülhet a másikba, ha jól tervezünk és elérjük célunkat.

Már a folyamatosan zajló tízóraizás közben előkészítettem a bábkészítéshez szükséges anyagokat, néhány kartonból előre kivágott bábfigurát, hurkapálcát, festékeket, ragasztót. Gondolva a kisebbekre kikevert festékeket tálkákba és parafadugókat- ha bábot nem tud valaki vagy nem szeretne készíteni, akkor maszkokat diszithet festékbe mártott dugóval. A korábban, közösen rajzolt és kivágott maszkok /egér, maci, nyúl, oroszlán/ erre készültek.

Jönnek is sorban a gyerekek, nekilátunk a munkának! A farsangi készülődés fokozódik. Már csak egy hét és itt a farsang-farka ünnepünk!

Kézimunka közben sorbavesszük az eddig megismert téli mondókákat, verseket, dalokat. A farsangi mondókák mellett elénekelgetünk egy sor korábban megtanult, tréfás dalt is.

Néhányan,- akiknek már kész a “műve”- Erzsike nénihez mennek, aki leült közben egy kisasztalhoz és almát kezd hámozni. A szorgalmasabb lányok már kérdezik is, miben segíthetnek neki. Hamar előkerülnek a kiskötények és 3-4 kislány segítkezik- tompa végű késsel felkockázni a hámozott almát. Almakompót készül!

Gyakran szoktuk gyümölcssalátával vagy kompóttal “kiegészíteni” ebédünket, amit közösen készítünk el a gyerekekkel. A szülők hetente és felváltva hoznak a csoportnak különféle gyümölcsöt! Amit csak megköszönni tudunk nekik!

A két párhuzamosan folyó tevékenység lassan a végéhez ér. Készült egy csomó báb /a gömböc meséhez/ és sok színes maszk. Ezekkel már holnap játszhatunk is, ha megszáradnak.

Előkészítem a kis bábparavánt. Máris vannak jelentkezők, eljátszani a mesét. Természetesen a nagyobbak közül. A kisebbek nagyrésze leül nézőnek.

Van néhány gyerek, aki játszik távolabb, de elcsendesülnek, ők is figyelik a bábjátékot. Olykor- ha elakad a történet- besegítek. Háromszor játszották el a “gömböcöt”. Úgy érzem kiteljesedett a játék. Még lazításként szinte mindannyian kézbeveszik a bábokat. Ekkor az egyik kislány felkiált; “óvó néni, esik a hó!”

Máris az ablakhoz tódulunk. Valóban, sűrű pelyhekben hull a hó. No, ez felbolygatja a kedélyeket- ugrálva, tapsolva kiabál a csapat, “esik a hó!”

Egy mozgásos népi játékot terveztem be, de ez most elmarad. Máris megszervezzük, hogy kimegyünk az udvarra. Milyen gyorsan feltudnak öltözködni! Most látszik igazán! Levi pityereg az öltözői kispadon csak, nem bírja felhúzni a bélelt nadrágját. Segítek, már kocog is a többiek után.

Erzsike néni alig tudja fenntartani őket a teraszon. Sietek utánuk és lemegyünk az udvarra. A babaház tetejét és a füves részt már belepte a hó. A gyerekek ugrálva, futkosva kapkodják a hópihéket. Nem is csoda, az idén kevés részünk volt a téli örömökből.

Jól eltelt az idő, lassan itt az ebéd. Azt hiszem nem örülnek a kis manók a befelé invitálásnak. A nagycsoportosok még rohangálnak egy nagyot. Mi, többiek már indulunk be vetkőzni. Időbe telik, míg mindenki elrakja kis vállfájára, tasakjába a cuccait. A kicsik segítséggel persze. Aztán fésülködés, kézmosás, és ebéd.

Az alapzaj most sokkal erősebb, a váratlan helyzet, a hóesés rásegített!

A futkározás, a hópihe kapkodás így csapódik le. Hangosabb az ebédhez készülődés is.

Itt- ott egymásnak ütközve, sietve viszik a tányért. Le is esik egy! Már sírás is van. Bettike kezéből valamelyikőjük kilökte a tányért, ezért fakadt sírva. Keresik a “felelőst”, megnyugtatom a rendezkedőket és a kis Bettit is. Az ebéd is zajosabb. Egymással csöndesen beszélgethetnek evés közben, de ez túl hangos. Odamegyek néhány gyerkőchöz és halk szóval kérem, csendesebben ebédeljenek.

Mire a mindennapos déli beszélgetésre kerül a sor, lassan megnyugszik a társaság. A déli mese és “álompor fújás” után elcsendesülünk. Még eléneklek két altatódalt is.

Az ikerpárunk mellé telepszem. Ma nehezebben alszanak el még a kisebbek is. Pedig ma én is fáradtabb vagyok. A szülői értekezlet is sokáig tartott, meg a “hosszúzós” napok is kiveszik az energiát az emberből. Egész nap koncentrálni, figyelni kell a kicsik közt!

Mindig akad valami olyan szituáció, amikor azonnyomban dönteni kell. Ha a helyzet megkívánja naponta többször is. De ez így jó! Szeretem, ha nyüzsög a kiscsapat körülöttem. A megosztott figyelem bizony nagyon lényeges. Észre kell venni az egyéni reakciókat is, hisz nem mindegy kivel, hogyan bánunk.

Erről jut eszembe, beszéltem szülőin Lali anyukájával. Valóban családi gondjaik vannak, ő is észleli, hogy kisfia agresszívabb mostanában. Válnak, a nagyobb fiútestvér apukájához került.

Kéthete költöztek el, azóta Lalival nehezebben bír otthon is. Igen! A gyerekek,- főleg ebben a korban, amikor érzelmeik uralkodnak rajtuk és azokon keresztül látják a világot- sebezhetőbbek.

Belső érzelmeikről igazán még képtelenek beszélni, de a viselkedésük kivetíti lelki gondjaikat. Sokkal tapintatosabb leszek Lalival!

Ezt tanácsoltam édesanyjának is. Meg azt is, hogy emellett azért maradjon vele következetes, a szabályok maradjanak meg, erre szüksége van kisfiának továbbra is. És ha beszélgetni szeretne dolgaikról, jöjjön el fogadó órára a jövő héten. Gyakran már az is jó, ha valakivel beszélgetünk bajainkról. Több szülőnk teszi ezt a csoportban. Még arra is akadt példa, hogy az egyik anyuka tanácsot kért, mit tegyen, mert nem jön ki az anyósával, együtt laknak.

A gondjainkra bízott gyerekek szemponjából sem mindegy mennyire kiegyensúlyozott az otthoni légkör.

A kicsik kérés nélkül sokszor elmesélik az otthoni gondokat, melyeknek bizony tanúi ők is. A szülői veszekedések, anyagi gondokról szóló viták sem maradnak ki “beszámolóikból”. Mindezeket igyekszünk tapintatosan kezelni és segíteni az érintett kicsi gyerekeknek itt az oviban feloldani, amennyire tőlünk tehető.

Délutáni pihenés után már egészen nagy a hó. Mivel a szülők folyamatosan érkeznek értük, kimenni már nincs lehetőségünk együtt. Megigérem, hogy holnap még szánkózni is fogunk. Ez lesz a testnevelés foglalkozásunk!

Az óvodában rövid távlatokat tűzünk ki csak, hiszen a gyerekek csak azokat tudják hatékonyan érzékelni, várni rá. Így vannak az ünnepek is. Most a holnapi szánkózás terve tölti el őket kellemes várakozással, pozitiv érzésekkel. Vége a napnak!

Némelyikük még felöltözve hazamenetel előtt benyit vissza a csoportszobánkba- “kérek egy puszit!”- és indul haza a kiscsapat. “Szánkót hozzatok!”- szólok még utánuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://ovisvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr175857749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása