„Megjött már az új esztendő,
olyan mint a kerek erdő!
A küszöbén állok,
Boldog új évet kívánok!”
(népköltés)
A téli szünet utáni első nap mindig élményekkel teli, mert a gyerekek nem győzik elmesélni az ünnepi eseményeket, ki mit kapott karácsonyra, hol ünnepelték, kiket látogattak meg és mit játszottak otthon. A nagy mesélés után szívesen veszik ismét birtokba csoportjuk játékait és jóízű a játék barátokkal, a megszokott környezetben.
Ilyenkor szinte nyoma sincs a konfliktusoknak, hisz örülnek egymásnak, jó újra együtt. Néhány nap elteltével ismét visszakerülünk a rendes kerékvágásba, szívesen jönnek, kérdezgetik, ma mit találtál ki nekünk óvó néni? – és ilyen alkalmakra tartogatom az új naptár, az időjárás-óra, a szélirányjelző közös elkészítését.
Az idő múlását az újév kezdete jelzi, ehhez sok mondóka, vers is kapcsolódik. Ezért amikor pl.: az év 12 hónapjához egy-egy képet rajzolunk (megrajzolom, a gyerekek színezik, vagy festik) máris mondogatjuk a következő népi mondókákat:
Január elöl jár,
Február a nyomán,
Március a szántó-vető,
Április nevettető,
Május szépen zöldellő,
Június nevelő,
Július érlelő,
Augusztus csépelő,
Szeptember gyümölcshozó,
Október borozó,
November télelő,
December pihenő.
A 12 rajzot egy kivágott kartonkörre felragasztjuk és egész évben nyomon követhetjük az idő, a hónapok múlását. Hasonlóképpen közösen készítünk időjárás-órát:
4 részre osztott (4 nagyméretű papírtányér) körre színes tafett papírból kivágjuk az évszakokra jellemző jeleket (napsütés, esőfelhő, szélfújás, olvadó jégcsap) és képekké ragasztjuk. Óramutatókat készítünk mellé és az évszak-tányérokat kör alakban falra helyezzük és ezekkel jelezzük melyiknél tartunk.
A napi változásokat pl.: egy kifestett virágcserépbe helyezünk olyan hurkapálcákat, melyekre kis táblácskákra előre megfestjük, ragasztjuk az időjárási jegyeket, és mindig az aktuális táblát szúrjuk a cserépbe tett oázisba (virágboltosok használják).
Vagy egy nagy méretű befőttes üveget 4 részre tagolva befestünk kívülről (tél, tavasz stb.) és ebbe helyezzük kis tábláinkat.
Így folyamatosan érzékeltetjük, és szemléltetjük környezetünk időjárását, felhívjuk figyelmüket, érdeklődést keltünk bennük és napi feladatot szolgálunk, hisz mindig jelzik az aznapi változásokat (ma köd van, hideg szél támadt fel, hóesésre ébredtünk, jégcsapok híztak az épület ereszén).
Az időjárás és az idő múlásával kapcsolatos versek, mondókák:
Az időjárás és az idő múlásával kapcsolatos versek, mondókák:
Tamkó Sirató Károly: December
Nyári bőség … téli jég!
Ismét elmúlott egy év,
Ha tanultál az alatt,
Egy évvel lettél idősebb,
Idősebb és – okosabb!
Kányádi Sándor: Három holló
Ül a havon
három holló.
Mind a három
nagyothalló.
Fújhat a szél,
zúghat-búghat,
ők a hóról
nem mozdulnak.
Közepén a
fehér télnek
moccanatlan
feketélnek.
.jpg)
Itt Jelentkezhetsz a Hogyan legyek büszke szülő? ingyenes mini sorozatra amiből megtudhatod,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását?
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?
