” Nemcsak a nyelvében, hanem hagyományaiban is él a nemzet”/ Bálint Sándor/
Az őszi, téli időszak bővelkedik a néphagyományokon alapuló jeles napokban /Márton, Erzsébet, Katalin- időjóslók, mikulás, advent, karácsony/. Már óvodáskorban meg kell adnunk a lehetőséget, hogy a kisgyerekek megismerkedhessenek a régi idők szokásaival, hagyományaival. Olyanokkal, amelyek egyediek, ránk, magyarokra jellemzőek és ezek a szájhagyomány útján elterjedt rigmusok, időjósló mondókák versikék, dalok bővíthetik, mélyíthetik nyelvi ismeretüket, érzelmileg gazdagíthatják őket.
A gyerekek számára rövid távlatokat tűzünk ki, hogy milyen ünnep mikor lesz és az erre való készülődés, áthatja a mindennapok tevékenységeit. Így örömmel várják és közben odaillő, népi ihletésű irodalmi anyagot tervezünk be, olyan játékok, versikék kíséretében, amelyek érzelmileg felkészítik egy-egy jeles nap eseményeire. Így kerül sor a Márton napi hagyományok felelevenítésére is. Az időjóslásáról is nevezetes napról beszélgetünk, elmondjuk hogy:
” Ha a Márton lúdja csontja veres,
Nagy hideg lesz,
Ha fehér,
Sok hó lesz,
Ha fekete,
Esős ősz és háborgó tél lesz.”
Beszélgetés közben megemlíthetjük a régi öregek időjóslatait is:
” Novemberben lombot ha látsz a fán,
akkor lesz csak kemény tél igazán.”
Vagy:
” Hogyha nedves novembernek hava,
abból ered a réti fű java” /szép zöld lesz a fű jövőre/
” Ha novemberben megszólal a pacsirta,
Azt mondja: két szűrt végy magadra!” / nagy hideg közeleg/
A Márton nap volt régen a lakodalmak kezdetének ideje is, az őszi szüretből forrt új bort is e napon lehetett először megkóstolni. Ezekhez a régi történésekhez illő játékokat játszunk- lakodalmas játék, Gyertek haza ludaim c. játék, tollfújó versenyt rendezünk /asztalra kitett pihetollat kitudja hamarabb a másik oldalra elfújni- jó légzésgyakorlat is/. A játékok szereplőit ezzel a kiolvasóval választjuk ki:
” Egy, petty, libapetty,
Terád jut a huszonegy!”
Elmondjuk a következő mondókát is:
” Nincs szebb madár, mint a lúd,
nem kell neki gyalogút.
Télbe- nyárba mezítláb,
Úgy kíméli a csizmát.”
Ha Márton neve napján ludat vágtak falun rég, ennek a mellcsontjából jósoltak. A beszélgetés, játék után egy ideillő népdalt is elénekelünk -”Kihajtom a ludam a rétre…” a népi hangulatot bábozással zárjuk, szókincs-, kiejtésfejlesztő rigmusokat tanulunk meg Leontintól, a liba-bábtól /pingpong labdából, tollpihéből együtt készítettük/.
” Paradicsompaprika,
papucsba jár a liba.”
-
” Árok partján ül egy liba,
azt gágogja, hogy taliga.”
-
” Liba mondja gi-gá-gá,
elmegyek én világgá.”
Így telik egy jeles nap, Márton-napja az óvodában.
Itt Jelentkezhetsz a Hogyan legyek büszke szülő? ingyenes mini sorozatra amiből megtudhatod,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását?
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?
