A fánk története osztrák eredetű, ugyanis egy Krapfen nevű pék özvegye a sütemény kitalálója. Az asszony férje halála után nem győzte a sok munkát. Egy alkalommal a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy darabka tésztát, de az célt tévesztett és a forró olajba pottyant. Ott szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk! Azóta a híressé vált fánk neve ma is Krapfen.
Ennek általam kipróbált és gyakran elkészített változata.
Farsangi fánk receptje
Hozzávalók: 5o dkg liszt, 3 dkg élesztő, 3 dl tej, 1 kanál cukor, 2 db tojássárgája, 5 dkg vaj, csipetnyi só, fél dl rum, a sütéshez olaj, meleg hely
Elkészítése:
Az élesztőt, 1 dl cukrozott, langyos tejbe morzsolom és megkelesztem. A lisztet egy nagyobb tálba szitálom, elmorzsolom benne a vajat, hozzáadom a megkelt élesztőt, a tojássárgáját, rumot, sót, és a maradék tejet. Jól összedolgozom, nem túl kemény tésztát kapva, melyet addig verek fakanállal, míg sima, hólyagos nem lesz /ez a titka!/, letakarom konyharuhával, langyos helyre teszem, míg kb. másfélszeresére nem kel. Ekkor a megkelt tésztát lisztezett nyújtódeszkára borítom, kb. 1,5 cm vastagra kinyújtom és fánkszaggatóval kiszaggatom /jó üvegpohár is, amit közben lisztezni kell/. Hagyom még így is kis ideig kelni és ujjal kis mélyedést nyomok mindnek a közepébe. Forró olajban kisütöm, lehet egyik oldalukat fedő alatt és fordítás után enélkül sütni. Ha kész, jól lecsepegtetem és porcukorral, házi baracklekvárral tálalom a Krapfent, a fánkot, ahogyan a bécsiek hívják.
Jó farsangolást és fánksütést kívánok az alábbi farsangi versekkel.
Farsang
Farsang van, farsang van,
járjuk hát a táncot!
Egy-két-hár, tapsoljunk,
dobbantson a lábunk.
Maskarába lépkedünk,
vígan száll a nótánk,
tapsoljunk, dobbantsunk,
tralla- la- la- la- la!
M. Böck- Hartmann: Farsangéj:
Itt a farsang éjszakája,
fülig ér mindenki szája.
A pék fia jön körözve,
kínainak felöltözve.
Egy néger jön mosolyogva,
Az egéren lóg a szoknya,
van itt török, van itt arab,
indiánból három darab!
Erre vonul a királylány,
elefánt áll az uszályán,
álldogálnak mind a ketten,
mint két festmény a keretben,
végre aztán elindulnak,
és dalolnak, és tutulnak.
Szép a farsang éjszakája,
fülig ér mindenki szája.
József Attila: Étkek áradata- részlet
Ím, hát aki mértékkel
szórakozott az étkekkel,
s nem roggyant meg keze- lába,
jöhet a táncos- oskolába.
Járjuk, mint a szél a pusztán,
fölfrissülünk majd káposztán,
s ha még fogát feni falánk,-
frissen sül a farsangi fánk,
kívül piros, belül foszlik,
míg a vendég el nem oszlik.
S aki panasszal van bajba,
menjen a sóhivatalba !
Itt Jelentkezhetsz a Hogyan legyek büszke szülő? ingyenes mini sorozatra amiből megtudhatod,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását?
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?
