Egy új gyermek születése sok örömmel, várakozással jár a családban. Új feladatokat jelent anyának, apának és a testvérnek is. A család számára nagyon fontos, hogy gyermeküket jól készítsék fel a kis jövevény érkezésére.
Mi lehet segítség a testvérnek?
- legyen részese a várakozásnak, vonjuk be az érkezés örömébe,
- beszélgessünk sokat leendő testvéréről, majdani közös életükről,
- meséljük el, milyen volt, mikor ő volt a pici baba,
- folyamatosan tudatosítsuk vele, hogy mint nagyobb testvérnek neki is lesznek feladatai a kisbaba körül,
- érzelmileg el kell fogadtatni vele az új helyzetet, úgy hogy ne érje sérülés személyiségét,
- be kell láttatni vele, hogy a nála kisebb testvérrel többet kell foglalkozni.
Ha a felkészítés nem sikerül valamilyen ok miatt teljesen, akkor lehetnek problémák a nagyobb testvérrel.
Gyakori jelenség, hogy a kisgyerek ilyen helyzetben szorongóvá, feszültté válik, megváltozik magatartásuk az óvodában is. Akkor is előfordulhat, ha nagyon várta pici testvére érkezését. Különösen az 5-6 éveseknél- tehát nagyobbaknál tapasztaltunk érzelmi labilitást, félelmet, furcsa reakciókat, miután a kistesó megérkezett. Reggelente ismét nehezebb volt az elválás óvodába érkezéskor anyától, napközben gyakoribbá vált a sírvafakadás, érzékenyebben reagált egyszerű konfliktusokra, otthon- szülők elmondása szerint- vagy agresszívabb lett, vagy ő is kérte a cumit, előfordult éjszakai bepisilés, ami már nem volt jellemző előzőleg, megjelent a nyugtalan alvás, ujjszopás, körömrágás, a tik /tik= rövid, akaratlan, gyakran és ugyanúgy visszatérő test-, arcmozgás, rángás/, a visszahúzódás, befelé fordulás görcsös állapota.
Vagyis sok jel mutatott az érzelmi bizonytalanság kialakulására. Az óvodáskorú gyermekek lelki alapszükséglete a bizalom, a biztonság, a rájuk való figyelem, együttérzés- az önzetlen, nekik szóló szeretet. Ha úgy érzik, hogy a szülőkhöz való érzelmi kötődésük veszélyben van, félnek a kapcsolatok fellazulásától- ”már csak őt fogják szeretni…, vele foglalkoznak állandóan..”- féltékennyé válnak és ez leginkább játékukban nyilvánul meg számunkra. Mint tudjuk, sok mindent még nem tud megfogalmazni egy kisgyerek, de érzelmei, gondjai, öröme, bánata a játékban megjelenik. Ilyen esetekben szükséges az információcsere, a közös megbeszélés a szülők és óvónők között és közösen kell átsegíteni a kisgyereket érzelmi sérülésén.
Fontos, hogy a felnőtt:
- tapintatosan, okosan átsegítse gyermekét ezen az újszerű, szokatlan állapoton
- megértse, átérezze ezt az érzelmi bizonytalanságot, amelyet fel kell oldani gyermekében
- soha ne érezze fizikai, érzelmi hátrányban magát kistestvére mellett- érzelmi biztonságérzet erősítése
- szánjon időt arra, amikor csak vele foglalkozik; beszélget, játszik- érzelmi kötelékek nem változnak
- biztosítson számára ún. intim szférát, saját sarkot, kuckót, ahol nem zavarja semmi otthoni játékában, tevékenységeiben a kisbaba jelenlétében sem.
Folyt. köv.
Itt Jelentkezhetsz a Hogyan legyek büszke szülő? ingyenes mini sorozatra amiből megtudhatod,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását?
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?