Ezekkel a versekkel szoktuk a Mikulást várni az óvodában.
Lévay Erzsébet: Hogyan jön a Mikulás?
Van ahová szánon jön,
van, ahová hintón,
van, ahová repülőn,
s van, hova sítalpon,
ha kell, hajón utazik,
s bizony az sem ritka,
hogy gyalogol ide-oda,
s hogy ér oda mindenhova
csupán egyetlen éjszaka:
maradjon a titka!
Szabó László: Télapóvárás
Eső szitál, hull a hó,
hol késik még Télapó?
Lásd együtt a sok gyerek,
várja, lesi léptedet.
A melegben ülni jó,
átfázhattál Télapó!
Érezd otthon itt magad!
Jöjj be, rakd le zsákodat!
Csevegj velünk, jót pihenj!
Mi könnyítünk terheden.
Hagyd itt, amit rejt a zsák,
komótosan menj tovább!
Osváth Erzsébet: Első hó
Ébredjetek gyerekek!
Csoda történt éjjel.
Megérkezett Télapó,
Csillagot szórt széjjel.
Fehér köntöst is hozott
a bokroknak, fáknak.
Nézzétek, hogy örülnek,
Mostmár nem is fáznak!
-
Hideg szél fúj…
Hideg szél fúj, hull a hó
hó-kabát a fákon.
A kis cinke didereg,
megbújik az ágon.
Őzike az erdőben
magas hóban baktat,
Megnézi az etetőt:
van- e benne abrak?
Milliónyi pelyhecske
lengedez a tájra…
Decemberben mindenki
a Télapót várja.
-
Csilingelnek a csengők…
Csilingelnek a csengők
az erdei laknál.
Télapóka rakodik,
majd a bakra felszáll.
Erdők felett repíti
sok kis útitársa.
Hat kedves kis rénszarvast
fogott be a szánba.
Vígan szállnak fel vele
a csillagos égig.
Csillagok az útjukat
fényükkel kísérik.
Nagymedve és Fiastyúk,
s még ezernyi csillag
ragyog nekik, hogy lássák
a végét az útnak.
-
Télapóka
Télapóka juj, juj, juj,
az arcunkba havat fúj!
Szakállából szerteszét
rázza a sok hópihét.
Nem baj, nem baj,
ez a jó,
rázd a havat, Télapó!
-
B. K. : Télapó
Suhan a szán, ropog a hó,
érkezik a Télapó!
A szakálla hófehér,
csillog rajta még a dér.
Messzeföldről érkezett,
várták már a gyerekek.
Hátán zsákja tele-tele,
Kisgyerekek örömire.
Kiáltják is:” Hajja-hó!
jó, hogy jöttél, Télapó!”
Weöres Sándor: Suttog a fenyves
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő,
Húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.
Devecsery László. Szakállából havazik
Hull a hó:
szélben száll,
Télapó
errejár.
Errejár,
errevár,
puttonya
is telve
már.
Hull a hó:
szélben száll,
Télapó
télben jár:
Szakállából
havazik-
el sem áll
hajnalig,
s az is lehet
tavaszig.
Tóth Anna: Télapó
Erdő szélén áll egy kunyhó,
ezüstösen csillogó,
öregbácsi lakik benne,
úgy hívják, hogy Télapó.
Sürög-forog reggel óta,
várják már a gyerekek,
zsákjában van ajándéka,
szívében a szeretet.
Alkonyatkor csilingelve
útnak indul szánkóján
ablakokban kiscipőcskék
tündökölnek, bárhol jár.
Hogyha alszol, s ajándékot
visz neked a Télapó,
betakar, ha ágyacskádról
lecsúszott a takaró.
Iványi Mária: Szép a tél…
Szép a tél,
zúg a szél,
Télapó is útrakél.
Hull a hó,
csillanó,
jöjj el, várunk, Télapó!
-
Télapó
Itt van már a Télapó,
tele van a zsákja,
mosolyog az arca,
örömünket látva.
Énekeljük néki, senki
nem vár biztatásra,
úgy búcsúzik tőlünk:
a viszontlátásra.
-
Donászy Magda: Télapó
Télapó, hol a hó,
hol a jég?
zsákodon nem látok
hópihét.
zsákomon hó nincsen,
benne van sok kincsem.
Tudod-e hány dió,
Millió, millió!
Itt Jelentkezhetsz a Hogyan legyek büszke szülő? ingyenes mini sorozatra amiből megtudhatod,hogy:
-Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde?
-Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását?
-Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?
